Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Balogh Zoltán: Társasági élet a salgótarjáni vendéglőkben

A fennállásuk óta nemes vetélkedést folytató csapatok közül előbb az SBTC-nek ment jól. 1933 után 1935-ben is Magyarország amatőr futballbajnoka lett. Ezzel jogot szerzett arra, hogy a következő évben a Nemzeti ligában játsszon. Sőt e mellé még a magyar vándordíjat, a Corinthián Kupát is elnyerte. A jó eredmények, a SBTC kiváló szereplése a bajnokságban a városlakók újabb tömegeit vonzot­ták a meccsekre. A város közvetlen és távolabbi környékén lakóknak is kedvelt szórakozásukká vált a futballmérkőzések megtekintése. Nem ritkán még a Csehszlovákiához tartozó Fülekről, Losoncról, sőt még Rimaszombatból is eljöttek a futballrajongók egy-egy SBTC meccsre. Hogy a labdarúgó szurkolók csapatukat minél több meccsen, akár idegenben is szép számmal buzdíthassák, filléres vonatokat indítottak a mérkőzésekre. Tehát a belső idegenforgalom fejlesztését szolgáló filléres vo­natok érkezése többször labdarúgó mérkőzéssel volt összekötve. Filléres gyorson utazhattak a szurkolók a SBTC-Püspökladány találkozóra 1933-ban. Az amatőr futballbajnoki címért Észak-Magyarország és Kelet-Magyarország bajnokai játszottak. A miskolci, szegedi mérkőzések pedig jó alkalmat kínáltak egyben a város megismerésére is. Filléres gyorsokat indítottak Salgótarjánból a nemzeti válogatott mérkőzéseire. 1933-ban az olasz, 1936-ban a német válogatott elleni találkozón szurkolhatott a népes salgótarjáni közönség. Filléres vonaton érkezett a szép számú szurkolósereg a SBTC-Hungária mérkőzésre Salgótarjánba. A városban már hetekkel a meccs előtt másról sem esett szó, mint a Hungária vendégszerepléséről. A nagy eseményre megjelent a helyi lap Hungária-SBTC különpéldánya. A különszámban a vendégek Salgótarján és környékének turisztikai lehetőségeiről is olvashattak, de a lap bő terjedelmet szentelt a két nagy helyi sport­egyesület, a SSE és a SBTC sportéletének, és természetesen bemutatta a nagyhírű ellenfelet, a Hun­gáriát. A labdarúgás egyre növekvő népszerűségét jelezte, hogy a Szent-Korona Kupáért vívott mérkő­zést Észak- és Közép-Magyarország válogatottja között Salgótarjánban rendezték. A salgótarjáni csapatok Hungária elleni találkozóját megkülönböztetett figyelem kísérte. Az 1938/39-es Nemzeti Bajnokság első osztályába feljutott SSE első mérkőzésén a Hungáriával találko­zott. A csapatokat 5000 szurkoló várta. A Jancsik cukrászdában díjat lehetett nyerni a meccs ered­ményének helyes tippjével. A labdarúgó mérkőzések alkalmával jó forgalmat remélhettek a vendéglősök, kocsmárosok is. Főleg a meccsek után kellett a csaposnak igyekezni, hogy a sok száraz torok mielőbb hozzájusson hideg korsó söréhez, fröccséhez, megmeneküljön a kiszáradástól. A legnagyobb vendégforgalomra a sportpályák közelében levő üzletek számíthattak, így pl. a Vá­rosi Kioszk a SBTC sporttelepén, a Losonci utcában vagy a tőle nem messze lévő Polk vendéglő. A SSE sporttelepe körül, amely Magyarország egyik legszebb fekvésű sportpályáját mondhatta magáé­nak a Dolinkában, a Vadász vendéglő bonyolította le a legnagyobb forgalmat. A közelben levő Acélgyári Olvasóegylet söntéseit nyilvános italozásra nem vehették igénybe, így ide csak az egylet tagjai térhettek be a mérkőzés előtt vagy után egy kis poharazásra. A labdarúgás jó reklámlehetőséget biztosított a salgótarjáni vendéglátás üzleteinek. Az SBTC otthonaként hirdette magát a Pannónia az 1930-as évek közepén, a SSE Otthon a Nemzeti szál­lodában alakult ki. Az 1940-es évek elejére a Pannónia egyeduralkodóként kiálthatta ki magát ,,az NB, NBB és a várost látogató amatőr csapatok kedvenc találkozó helyének". Hagyományo­san jó kapcsolatuk volt a salgótarjáni cukrászoknak a sportal. Többek között üzletükben lehetett jegyet kapni a hazai mérkőzésekre. Itt fizethették be a szurkolók a filléres vonatokra a menetdí­jat, ha az idegenbeli találkozóra utaztak. Nem volt véletlen tehát, hogy Duda Lajos cukrászdája, mint „a csportolók találkozó helye" ajánlhatta üzletét vendégei figyelmébe. Nem túlzott a Peész cukrászda tulajdonosa sem, amikor újfajta szolgáltatásra hívta fel a figyelmet: ,,a sport minden ágában díjtalan felvilágosítást ad". A mecénások szerepe azonban nem merült ki csak a sportág népszerűsítésében. Futotta támogatá­sukból a játékosok megvendégelésére is. nem egyszer fröccsöztek meccsek után a Jancsovics, a Jóvári vagy a Polk vendéglőben. A vizsgált időszakra esett Salgótarjánban a sakksport kibontakozá­sa. A század elejétől a teke, a biliárd és kártya társaságában eleinte csak szórakozásként űzött sakk szorosan kötődött a vendéglőkhöz, kocsmákhoz. Sporttá válása az Acélgyári Olvasóegylet kebelében 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom