Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Balogh Zoltán: Társasági élet a salgótarjáni vendéglőkben

indult meg. Itt rendezték az első ifjúsági sakkversenyt 1927-ben. Még ugyanebben az évben felnőtt sakkverseny is volt a Vigadóban. A város sakkéletének kibontakozását és fejlődését jelentős mértékben mozdította el a Salgótarjáni Sakk-Kör megalakulása, 1928-ban. Az alakulást követő években a sakk-kör tagjai a Fő utcán levő Czirbesz vendéglő különtermében rendezték be főhadiszállásukat. A sakk megkedveltetése terén sokat lendített Michló Józsefnek, a kitűnő fővárosi munkás sakkozónak Salgótarjánba adott szimultánja, 1928-ban. Rövidesen egyre több vendéglő és kocsma szerzett be sakk készleteket, állított fel különasztalokat, hogy vendégeik a sportnak hódolhassanak. Különasztal várta pl. a Nemzeti belső termében a sakkozókat, amikor az fénykorát élte. JEGYZETEK Ballai Károly: A vendéglátóipar iparjogi újjászervezése közérdek. In.: Negyven év a magyar szállodás- és vendéglősipar életéből. Szerk.: Ballai Károly és Tábori Kornél. Bp. é.n. 108-110. - 1921. IV. te. az állami italmérési jövedékről. In.: Az 1921. évi törvények gyűjteménye. Bp. 1922. 28-80. 1920-ban több évtizedes előterjesztések, küldöttségjárások után a vendéglátóipart a képesített iparok közé sorolták, előbb a vendéglős, majd a szállodás- és kávésipart. A szakmának a képesítésre már az előző ipartörvény megszületése (1884) idején indított harcát azonban csak részben koronázta siker. A vendéglátóiparhoz szervesen hozzátartozó kocsma, engedélyhez kötött ipar lett, a háború alatt és után gombamódra elszaporodott kifőzések pedig szabadipar jelleget kaptak, vagyis gyakorlásukhoz egyedül csak iparigazolvány váltására volt szükség. Szociális okokra hivatkozva megengedték, hogy magánlakásokba is szerezhessenek iparigazolványt. A szintén engedélyhez kötött kávémérés üzletköre semmiben sem különbözik a kávésipartól, Így az 1922-es ipartörvény rokoniparról szóló meghatározása alapján a szakképesítés igazolása nélkül megszerezhette a vendéglős iparengedélyt. A szakma további nagy sérelmét alkotta, hogy a szállodás (fogadós) és a panziósipar 20 szobán felül a képesítés igazolása nélkül mint gyárszerű nagyüzem folytatható és a vendéglátóipar 25 alkalmazottal már nagyüzemként űzhető. Megoldást a vendéglátóipar egyes ágaiban az egységes képesítés bevezetése hozhatta. Meg kellene szüntetni a kocsma- és kifőzés jogi különállását és vendéglői képesítéshez kötni azokat, számukat helységenként a közszükséglet szerint megállapítani. A különböző természetű iparjogosítványok és különböző terjedelmű üzletkörök a tisztességtelen versenyt segítik elő, „mert a kisebb jogosítványú és a szűkebbre szabott üzletkörű ága a vendéglátóiparnak kmindig a nagyobb üzletkörű „csíp" magának egy részt és jogosulatlanul szerez magának előnyt" állapította meg Ballai Károly, a jeles szakíró. Az 192l-es italmérési törvény egyik legfontosabb rendelkezése az italmérési engedélyek felülvizsgálatát, esetleg elvonását írta elő. Elrendelte az érvényben levő összes italmérési és elárusítási engedélyek, valamint az egyes községek területén kiadható korlátlan italmérési engedélyek eddig megállapított létszámának felülvizsgálatát. A pénzügyi és közigazgatási hatóságok feladatának szabta, hogy nyilatkozzanak arról, hogy a közlekedési, forgalmi, társadalmi és gazdasági viszonyok, valamint a közrendészeti, közegészségügyi, kközerkölcsiségi, közszükségleti és jövedéki szempont gondos mérlegelése után a megállapított kocsmák számának csökkentését vagy emelését tartják-e szükségesnek. A felülvizsgálat és a létszám újbóli megállapítása után a rendőri (közigazgatási) hatóságoknak szigorú ellenőrzést kell gyakorolni, hogy a törvény rendelkezéseit betartsák. A törvény nagy gondot fordított annak rögzítésére is, hogy a kimérésül szolgáló épület és üzlethelyiség fekvése, építésmódja és berendezése megfeleljen a közegészség követelményeinek: könnyen megközelíthető legyen, az épület ne legyen rosszabbul építve, mint a községben lévő jobb házak (tetőzet, padozat), külön illemhelyisége legyen és külön kijárata az utcára. Az engedélyesek feladata volt megakadályozni, hogy az üzlet italmérés cégére alatt kéjelgési 71