Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: Ócsai Balogh Péter

Úgy tűnik, a felsorolt erényekkel ékesek és felkészültek vagyunk, hogy mindenki jogos elismerését kiérdemeljük. De hátra van még az erények csúcsa, mely nélkül a többi is tökéletlen lesz, mégpedig az Isten iránti kegyesség, mely az élet sértetlenségét, az erkölcsök kiválóságát, mint szükséges kísérőket hozza magával. A többi erény pedig azt nyújthatja, khogy a közéletben a ránk leselkedő bűnök nélkül forgolódhassunk, és hogy a büntetésekkel féken tartott népet kényszerű alázatosságban tartsuk. - De ha a hivatalnokok magánéletének példája felhagy azzal, hogy a népet az erényhez vonja, ha a bűnök elkövetői és büntetői ugyanazok vagyunk, és amit másoknak felrovunk, azt magunk is elkövettük, akkor kétségkívül nyilvánvaló lesz, hogy mindenről, amit cselekedtünk, azt hittük, hogy jó, és erkölcseink fellazulása is olyan bűnöket hoz magával, melyeket soha vagy csak későn lehet majd megjavítani. A jó erkölcsök többet érnek a törvényeknél, s a bölcsek jövendölése, hogy az erkölcsök eltévelyedésével az elmúlt idők és a jelenkor történelmének legnagyobb népei is elpusztultak, a lehető legbiztosabb hitellel ismeretes mindenki előtt. Kiöntöttem már szívemet a tisztelt magisztrátus és legbecsesebb bajtársaim előtt, így nem marad más hátra, hogy a mondandómat rájuk bízzam. Mindezeket azzal a céllal mondtam, hogy mindaz, aki ehhez akiváló testülethez tartozik, saját elméje érzéseit és az én számból fogadja el. Magamat a lehető legbizonyosabban győzöm meg arról, hogy nem én fogom ezeket az elveket kötelességből legyőzni a kézrátételnek valamely módjaival. - Harminchárom évig szolgáltam, álltam az élen, és mindkét állapotot egyenlően fenntartottam, így annál biztosabban tudom a megfelelő mértékkel megragadni a középutas dolgokat, mivel magam is végigéltem ezeket. Ez a nap, tisztelt Magisztrátus, úgy kötött bennünket össze, hogy a kötelességek célját, a tiszteletet, a javadalmakat, a szégyent közösen bírjuk. Ami engem illet, magamtól megígérem a hözhitel előtt, hogy semmit sem a saját, hanem ezen vármegye boldogulásának, a magisztrátus tiszteletének ügyében fogok tenni, a jövedelmekről, az előléptetésekről és mindenkinek az értékeléséről gondoskodni fogok, és a különféle tehetségek, a különleges alkalmasságok és az iparkodas támogatásáért őszintén esedezni fogok az én legkegyelmesebb uramnak, hogy az erénynek méltó díjazása legyen. Ezen igyekezetemért minden hivatalbélinek az irántam való bizalmát, a köz és saját magam iránti szeretetét kívánom és lángolva kérem. S hogy a szerződésünket nehogy egyoldalúnak tartsák, azt a bizalmat, megbecsülést és szeretetet, melyet kérek, a tisztelt magisztrátusnak tiszta szívvel magam is felajánlom. E naptól kezdve, aki a hivatalokért versenyezni szándékozva az én hívásomra felserken, az ilyen alázatos cselekedetet nem érheti semmiféle bűntudat. Ezen akarattal megerősítve, magamat a legalázatosabban a magisztrátus jóakaratába, kegyeibe és barátságába ajánlom. Tisztelt Karok és Rendek! A széket, melyre a felséges, legtekintélyesebb és legméltóbb előljáró gráciájából ültettek, s amely annyi óriási férfiú - a Thurzók, Balassák, Eszterházyak, Csákyak, Erdődyek és Grassalkovichok, akik több mint kétszáz éven át birtokolták - méltóságável és érdemeivel ékes, és azokkal a tettekkel, melyeket a törvények megkívántak; én teljes jog szerint elfoglaltam, és azon dolgok kinyilvánításával, melyekről azt gondolom, az időnek megfelelnek, mondandóm végére értem, nehogy az érdemes hivatalokat viselő neves és jeles, igen híres származású, ide összegyűlt szomszéd megyebeli férfiak maguk felé fordítsák a mély hálaérzéshez kötött figyelmemet. - Hogy ilyen vihar közepette és az oly súlyos gondoktól terhes időben itt annyian összegyűltek, az aszomszédos vármegyék küldöttei irántam valóhálája megnyilvánulásának és a küldöttséget elfogadók nagylelkűségének és baráti érzésének bizonyítéka. Ezeket a kegyes megnyilvánulásokat, a miattam tett fáradozásokat a legalázatosabb hálával fogadom és hiszem, hogy az én igen komoly kötelességeim kiterjednek. Hogy az általam kívánandó dolgokat a leghűségesebben és a leghamarabb végrehajthassam, magamat ezen Zólyom vármegye karának kegyes nagylelkűségébe és a szomszédok iránti igen hasznos, fénylő barátságába a legbuzgóbban és a legbarátibb érzéssel ajánlom. 30