Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: Ócsai Balogh Péter

Az 1770-es úrbéri összeírás szerint - amelynek kérdőpontjai szlovákul, táblázati részben latinul íródtak - a Balogh család kisbágyoni birtokán elsősorban a szőlőtermelés folyt. Évente 34 pozsonyi mérő bort szüreteltek itt. Egy 18 robotot teljesítő házas zsellért neveztek meg az összeírás során. A birtokon folyó termelés, a termelési mód a Balogh család anyagi létét ha nem is gazdagon, de korában a jómódú köznemesi szinten biztosította. A család tagjai közül József, a honti birtokos Laszkáry család Hona nevű lányát vette nőül. Lasz­káry János - Ilona apja - a Rákóczy szabadságharc idején is hű maradt a királyhoz. 1731-ben gróf Koháry István, a későbbi országbíró mellett működött. Munkája elismeréséül a nógrádi Safiháza és Laz pusztákat teljes egészében adományként megkapta Pálffy Miklós nádortól. A Laszkáry család ekkor költözött át Nógrádba. Az adományba a Garamszentbenedeki Convent iktatta be. Házasságukból 1748. augusztus 14-én született Péter nevű fiukra várt, - akit rövidesen Johanna nevű húga születése követett -, hogy tovább örökítse a Balogh család hírnevét. Balogh Péter neveltetése A jómódú édesapa az első szülött fiúhoz méltó életpályát szánt gyermekének: Péternek, és az őt követő Johannának is. A család az evangélikus vallás szellemének megfelelően a szeretetre, az em­berek iránti jóságra, a tudás megszerzésére építette fel mindennapjait, ünnepeit. A harmonikus csalá­di élet azonban rövidnek bizonyult A gondoskodó apa, Balogh József 1753. március 22-én meghalt, így az ötéves fiú, Péter árván maradt Gyámul a rokonsághoz tartozó kalondai Battik György nevez­tetett ki, aki a „leggondosabban nevelte". Tíz éves korában - 1758-ban - került első iskolájába Osgyánba, az akkor ott fennállott evangélikus algimnáziumba. „Ott sajátította el a magyar nyelvet, melyen később oly jeles szónokká képezte ki magát." 1762-ben a losonci református líceumba került, ahol kiváló tanára volt Kármán András. Kármán József írónak, a Fanni hagyományai írójának nagyatyja, „ki a magyar nyelv és irodalom szeretetét csepegtette szívébe." 1763-ban már Pozsonyban tanult, az úgynevezett rethorikát végezte, s a Jeszenák féle convictus­ban kapott élelmet. Nem az anyagiak kényszerítették ide. A gyám, „a derék Battik" úgy gondolko­dott, hogy vallásos neveltetése, a rendhez szoktatás követelménye tette szükségessé az intézeti életet A konviktusban fegyelmezett életrend uralkodott. Az intézet lakói minden nap reggel öt és este tíz órakor imával kezdték és fejezték be a napot. Minden tanulónak naplót kellett vezetni, amelyben aznapi tetteit írta le. A naplót a líceum igazgatójának rendszeresen be kellett mutatni. Az idősebb, felsőbb osztályos tanulók, a kisebbeket oktatták, „velők correpetáltak". Az iskolai tanulmányaikról kötelesek voltak hetente az igazgatónak beszámolni. Az iskolai tanulmányait nagy kedvvel végezte Balogh Péter, és kitűnt tanulótársai közül. Tanárai közül szeretettel emlékezett Benczúr Józsefre, aki a történelmet, és Sztrecskó János Györgyre, aki a retorikát tanította. Őket később felnőttként is meglátogatta. Sztrecskó „azt a szokást hozta be iskolá­jába, hogy a latin classikusok péld. Cicero beszédeit nemcsak könyvnélkül megtaníttatta tanítványa­ival, hanem az egyes fejezeteket a cathedráról velük elszaváltatta. A tanítványok közt ebben legin­kább kitűnt Balogh, s lehet mondani, hogy azt, hogy később oly ékes szónokká képezte ki magát, leginkább Sztrecskőnak köszönheti." 1764-ben - a német nyelv megtanulása végett - Késmárkra ment, és itt három évet töltött el. Itt végezte el az úgynevezett bölcsészeti tanfolyamot. A jogi fakultást a katolikus -jezsuita - fenntartású Nagyszombatban kellett volna elvégeznie, de ehelyett más utat választott tanulmányai folytatására. 15 A kor szokásaival élve 1768-ban hazatért Nógrádba, hogy pat vari staként - joggyakornokként - az alispán mellett folytassa tanulmányait, és a gyakorlati ismerettel gyarapítsa tudását. Magyarul, latinul, németül, szlovákul beszélő ifjú vármegyei hivatali tevékenységének új lendüle­tet adott, a szellemi munkát is becsülő vármegyei főnök. Ekkor Prónay László volt a megyei alispán. A választása sikert hozott, mert „e jeles és pártatlan tudományos képzettségű férfiúnak oldala mellett nemcsak, hogy alkalma nyílt tudományos ismereteit gyarapítania, s magát jogásznak kiképeznie, de egy­szersmind ami jövőjére nagy befolyással volt, megismerkedett Balogh Péter a nógrádi nemességgel." 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom