Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Néprajz - Limbacher Gábor: Egy nógrádi javasasszony életútja és gyógyítóvá válása

Étkezését is megszabták, ezért csak „vékony ételeket", tejberizst, tojásos túrót, levest és hasonlókat eszik, húst egyáltalán nem. A Szentlélekistene azt „mondta", hogy о már égileg van „berendezve", nem földileg. Kiválasztását követően kilenc hónapig rendkívüli módon fájt a karja. Házuk udvarán Jézus „megszólította": ,A Szentlélek Istene adta ezt rád, ezzel a karral betegeket gyógyítasz" Az 1975. évi gyógyulását hozó elhivatását követően, ismerőseivel időnként följárt imaórát tartani a közeli Karancshegy búcsújáró kápolnájához. Imaórák alkalmával karfájása megszűnt. Ezután születésnapján - 1976. május 7. - túlvilági utazásra „vitték" őt, megmutatták neki a „gyehennát" azaz a poklot, a tisztítótüzet és a mennyországot is. Fehér létrán vitt föl az útja, és láthatta ahogy vizsgálják a lelkeket. A gyógyítást, mint mondotta, valójában nem ő, hanem égi pártfogói végzik, ő csak besegít, „mint égy asszisztens". Az 1975. évi elhivatását követően öt esztendeig Jézus gyógyított, majd ezt átvette az „Égnek Ura". 1981 űrnapján a Karancson, a remete-kunyhó előtt találkozik a „Szentlélek Egyistenem"-el, aki „gyönyörű fiatalként" jelent meg, fekete papi ruhában, hátrafésült hajjal, és a következőket mondta: „Mária, a Szentlélek Egyistened vagyok. Mától fogva az enyém vagy, Jézus az én szent fiam. És kiválasztottalak még anyád méhében úgy, ahogy még senkit az. élők közül. " Mély álmot adva rá, megmutatta, hogy a Karancs-hegy fölött van „lakosztálya". „De ekkor elragadtatás vót rajtam, nem, szóval nem vótam itt mindég. Mind aki elalszik mélyen, oszt vittek. Fogták a kezem, oszt vittek föl.'" A Szentlélekegyistene búcsúzáskor „mint a madár" emelkedett föl, megjelenése helyét zöld fű jelezte. Ebben, a somosi-asszony kiválasztottsági tudatát jól tükröző csodás élménysorban, végsősoron a Szűz Máriával való szerepazonosság is látszik, amelyről majd további adatok szólnak. E csodás jelentéssel a Szentlélekegyistene is bekapcsolódik a gyógyításba, és azt az Égnek Urával közösen végzi. A „somosi asszony" elhivatásával és gyógyító gyakorlatával kapcsolatban fölmerül a kényszer motívuma is. Naplójának egy részlete szerint, „ha Mária néni nem végezné [sic!] azt, amit az égiek mondanak, akkor hosszú betegséget kapna, vagy halált." Férje az 1975. évi történések hatására orvossal megvizsgáltatta „Mária nénit", akinél azonban ez is az égi kiválasztás és elhivatás folyamatába illeszkedett: Azt mondta az egyik idős orvos Salgótarjánban, „haggyatok [neki] békét, mert Salgótarján közelibe Mária nevű asszony, ő lesz az, ő látja, akinek a Szentlélek Istene megjelenik, ő az. Ami meg nem történt, amióta a világ fennáll. Ne bántsátok! El akartak vinni, természetesen." Elmondása szerint egy favágó az erdőn, favágótőkén talált egy égi levelet, s már abban ott volt jövendölésképpen a Salgótarján melletti „Mária nevű asszony" neve. E levél az idős orvos dédanyjának a padlásán „volt". A fentieken túl naplója is tartalmazza elhivatásának, feladatvállalásának kiemelkedő jelentőségét: „Mária nénin [sic!] múlik az egész világ sorsa". Gyógyítóvá válása óta látomásos kapcsolata szinte állandósult égi kiválasztóival. Általában ők jelennek meg nála, de elmondása szerint tizenkilenc alkalommal elragadtatása is volt. Betegeinek tömeges jelentkezése óta - 1990-től - elragadtatásai abbamaradtak. Túlvilági látomásai antropomorf képet tükröznek. Elmondása szerint az isteni személyek az emberi szokással azonos módon „tárgyalnak" a földi dolgokról. Egyik élményében Szűz Mária, népe érdekében, még ellenkezett is a Szentlélekistennel. 1981. évi jelenésekor „...Szentlélek-istenemnek adtam széket", hogy le tudjon ülni a karancsi kápolnában. Hasznosi zarándoklata alkalmával szintén Ő „ült" egy széken, amit üresnek gondolván el akartak vinni, mire „Szentlélek-istenkém olyat ugrott a székről, de visszaült aztán", mikor Karmanné kérte, hogy hagyják ott. Ég és föld hasonlóságára vonatkozó adalék egyik saját énekének első sora: „Zúgjatok csak harangok égen és földön." Másfelől viszont egyik elragadtatásakor az égből a földre nézvén azt látta, hogy fiatalok „bikinibe táncolnak, sötét [azaz kisfényű] lámpa mellett", és mikor a poklot mutatták neki, ugyanezt látta, ami azt jelentette számára, hogy „megnyílott a sátán kapuja". A sátánt szintén emberi alakban „csinos gyermek"-nek látta egyszer saját lakásában is, és akkor az odaérkező Szentlélekegyistene is emberi módon reagált rá, mondván „tűnj el!" Szűz Mária gyakran a gyógyításhoz kapcsolódva jelenik meg. Haja hosszú aranysárga, amit olykor egészen fölcsavarva, máskor leeresztve hord. Pici szája, kis arca, domború homloka és rövid dereka van, „gyönyörű szépség". A szentek a gyógyításban nem vesznek részt, de időnként megjelentek már neki többen, így Szent Anna, Szt. József, vagy éppen Szt. Alajos. 1993. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén karancsi zarándoklatakor Szent István „szépen beszélt" hozzá. 142