Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)
Tanulmányok - Történelem - Vass Előd: A szécsényi szandzsák 1554. évi adóösszeírása
számbavételét is figyelembe vettük. Közülük 23 családfő feltehetőleg zsellér lehetett. Ugyancsak ebben a kategóriában szerepel Szécsény város 24 adófizető (hane-) száma és a további 43 családfő feljegyzése is, s így itt 19 családfő zsellér lehetett. Ezt a két települést tehát itt tüntettük fel. A 2.számú táblázat nagyságrendjében, tehát a zsellérek jelentős számát is figyelembe vettük.A 31-40 adófizető (hane-) számok közötti kategóriában egyedül, Turópólye falu, 32 adófizető (hane-) számú háztartásai szerepelnek, viszont itt csupán 11 családfő került bejegyzésre, de a testvérek nagy számban való megléte, azok önálló háztartásaira utal. Az 1554. évben a török adórovó 80 adófizető (hane-) háztartással Losonc város és 200 adófizető (hane-) háztartással Rimaszombat város adózóképességét a legnagyobbnak találta. 14 . A törökök 3 települést, „város", magyar szóval jelölték és ugyanott „a piac" török szóval is feljegyzésre került. Ezek: Rimaszombat, Losonc és Szécsény voltak. E helységeknél, azonban magyar települési sorrendbeli meghatározásuk a város fogalmában jelentős különbséget mutat. Az összeírásunkban észlelhető egyik különbséget, pl., a népesség számának arányából, a török katonai-polgári igazgatás kiépülésére vezetjük vissza. A többi 189 falu esetében összeírásunk kiemelt példáiból látható, hogy a török adórovó némely helység helyszínein, a családfők egy részét vette adófizető számba, amíg más faluk helyszínein, a családfőkön kívül a házas fiúkat és testvéreket is önálló adófizető (hane) háztartásként számította be. összeírásunk behatóbb vizsgálata a falusi társadalom és gazdaság jobb megismerését teszi lehetővé, s ehhez nyújt hiteles forrásanyagot: a magyar dikális 1549. évi adóösszeírás és az 1554. évi török összeírás egybevetése. A szécsényi szandzsák 1554. évi területén korábban 1549-ben magyar dikális adóösszeírás történt. Az 1549. évi magyar dikális adóösszeírás adatait Maksay Ferenc feldolgozásából használjuk. 15 . A helységek jogállása Portaszám Zsellérszám Pusztatelek Újtelek Szolga Kézműves háztartásfők A három város: Szécsény: 15 45 _ _ _ _ Losonc: 33,5 49 3 2 1 1 Rimaszombat 130 A 166 falu: 1246 989 216 101 23 40 összesen: 1424,5 1083 219 102 24 41 3.Táblázat: Az 1549. évi magyar dikális adóösszeírás népesség adatai a szécsényi szandzsák 1554. évi területén. Maksay Ferenc munkájából a szécsényi szandzsák területén öt évvel korábban megtörtént felmérés közölt adataiból ugyanazt a három várost és még 166 falut tudtunk azonosítani. Feltételezhető, hogy öt évvel korában a magyar adórovó kevesebb helységet jegyezhetett fel, mivel gyanítjuk, hogy 1554. évi török összeírója sem minden helységet regisztrált. A szécsényi szandzsák 1554. évi területén mind a magyar, mind a török részletes adóösszeírások adatai alapján a család-háztartás fogalmát és a lélekszámát nehéz meghatározni. 16 Az erre vonatkozó megállapítások közül a néprajzi és történeti kutatásai alapján, Andorka Rudolf & közelmúltban rámutatott, hogy igen kevesen vizsgálták meg a családok nagyságát és összetételét számszerű adatok segítségével. Korábban Szabó István, a középkori parasztcsaládról, mint a falusi közösségek legkisebb egységéről beszélt és bőven foglalkozott gazdasági szerepével: a házhely, a faluban jelképesen egyesítette a családot és keretet adott a termelő és fogyasztó házközösségnek. A XVI-XVII. századi falusi családokra vonatkozó ismereteket, Veress Éva kutatásai is közöltek, aki kimutatta, hogy ezeket a családokat éppen a gazdasági egység teszi zárt közösségé, s lélekszámukat is az együttélésből eredő gazdasági előnyök és hátrányok változtatják. 17 . Erről a kérdésről, Bakács István megállapítja, hogy a korabeli magyar dikális adóösszeírás adóegysége, a „porta", a XVI. század folyamán különböző lélekszámú családot foglalt magába. Az б véleménye szerint a nagy számok törvénye alapján lehet egy-egy uradalom, járás vagy megye családfőinek számát megállapítani, oly módon, hogy a portaszámot a helyi adottságok, illetőleg az időpontok figyelembevételével a XV. században eggyel, a XVI. század végén .néggyel terjedőleg megszorozzuk, s az eredményhez hozzáadjuk az adórovók által összeírt zsellérek, 13
