Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Fejezetek egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából II.

nap, a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Vigiliáján azok a katolikusok, akik másnap résztvesz­nek a Szentkúti búcsún, böjtöt tartanak. Hajdan gyalog mentek. Ilyenkor a templomban gyüle­keztek, imádkoztak, majd a pap ministránsokkal és az otthonmaradókkal kikísérte a búcsúso­kat a faluvégi keresztig, s ott megáldotta őket. Jó ideje busszal járnak búcsúba, de a „vezeklést" továbbra is fontosnak tartják: „Hát nagyon sütött a napocska Szentkúton a lurdesi barlang előtt, oszt ángyom mondja: Tèra nenus, üljön le mán nagyon süt a Nap. Mondom, nem ülök én, hadd szenvedjen ez a test, nem ülök le hadd szenvedjen." „Ugye ha megy valahova az ember, akkor törődik. Mer' aszongyák, hogy itthon is lehet imádkozni. De azt a fáradságot kü­lön föl kell ajánlani a Jóisten szándékára." Szentkútra irányult a legintenzívebben a környék búcsújárása. Péter-Pálkor (jún. 29.) a kö­zeli Szentpéterhegyi búcsúra mentek, Vácra Kisasszonykor (szept. 8.), Máriabesnyőre főleg Nagyboldogasszonykor (aug. 15.), Kékkőbe pedig az I. Világháború előtt Szent Kereszt feltalá­lása (szept. 14.) napján. Vegyes vallású családok evangélikus tagjai szintén vettek részt búcsún: „...erre nagyon vá­gyakoztam, csak egyszer mehetnék mondom oda, hogy hát milyen az a Szentkút. Én azt na­gyon szeretem, azt a búcsúkat ottan hallgatni... Hát úgy jó ériztem magam, mikor először vó­tam, hogy talán... (sírva fakad) az életbe nem vótam olyan boldog, mint amikor ott vótam. Én ollyan boldog vótam. Szeretem ezt az imádságot, éneket meg mindent." 69 Pünkösd utáni vasárnap Szentháromság vasárnapja. Katolikus asszonyok a második ha­rangszókor kezdik végezni a templomban a „Szentháromság olvasóját" és „beharangszóig" el­végzik azt. Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök az Úrnapja, mely az oltáriszentség ünnepe. A naphoz hagyományosan munkatilalom kötődött, de a hagyományos életmód felbomlásával és az ünnep vasárnapra történő egyházi áthelyezésével az Űrnapja 50-ed napi megtartása az új keretek között aktualitását vesztette, mégha a helyi hagyomány normaként igyekezett is meg­tartani: mesélik, hogy két e napon a mezőn dolgozó asszony körül a villám csapdosott. A II. Vi­lágháború végéig az Úrnapi körmenet végigvonult a falun, később pedig csak a templom körül, ahol a négy szabadtéri oltár helyét, a virágdíszftéshez szükséges vasszerkezettel is kialakították. Az oltárokról vittek haza virágot, tisztesfüvet, melyekből e nap délutánján a temetőben a sírok­ra is tettek. Ezenkívül otthon szentelményként használták (gyermekfürdetés, betegség, halál és a kert földjébe szúrva vakond ellen stb. (Űrnapját evangélikusok nem tartják számon, mint ahogy a Mária-ünnepeket sem. A Mária-tisztelet a terényi katolikusok körében nagyon erős, de nem elsősorban a Mária­ünnepekhez kötődik. Sarlós Boldogasszony (júl. 2.), Kármelhegyi Boldogasszony (júl. 16.), Nagyboldogasszony (aug. 15.), Kisasszony (szept. 8.), Mária nevenapja (szept. 12.), Hétfájdalmú Szűzanya (szept. 15.) napjait „faluhelyen nemigen tartják, csak búcsúkon." Ezeken a napokon már a harangozás sem „ünnepélyes". Otthoni ájtatosságként előfordul a rózsafüzér vagy litánia végzése e napokon Mária tiszteletére. Evangélikus ünnep a Szentháromságvasárnap utáni tizedik vasárnapon tartott Bűnbánó va­sárnap: „Azt nagyon szoktuk tartani, hogy a Jóisten a bűneinket megbocsássa." Október utolsó vasárnapján terméshálaadó istentisztelet van offertóriummal. Október 31. a reformáció emléknapja. Ilyenkor hétköznap is „létányia-féle" van, azaz rövidí­tett istentisztelet az evangélikus templomban. Katolikusoknál az október hónap a májushoz hasonlóan Szűz Mária, illetve az olvasó tisz­teletére van szentelve. Október 7. a Rozsaßzer Királynőjének ünnepe. Az októberi litánia a ró­zsafüzér végzéséből áll. Mindenszentek (nov. 1.) és Halottak napja (nov. 2.) a halottak emlékének évenként ismét­lődő nagy ünnepe kiemelt jelentőségű. Az evangélikus gyülekezet kivonul a temetőbe, ahol rö­vid istentiszteletet tartanak, gyertyát gyújtanak a sírokon, illetve rossz idő esetén otthon. Katolikusok régen a templomban is égettek gyertyát a „halottak miséje" alatt, most már in­kább csak a temetőben. A katolikus pap és a hívek szintén kimennek a temetőbe énekelni, imádkozni. Sírkőszentelés is ilyenkor van. Katolikusoknál Halottak napjához alamizsnálkodás 299

Next

/
Oldalképek
Tartalom