Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Lengyel Ágnes: Fejezetek egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából II.

sárnapig tart az ünnepi rész és innentől adventig az ünnepek nélküli szakasz. E két napon váltanak „térdeplő éneket". Az evangélikus liturgikus rend kialakulása sok ünnep elhagyásával jött létre. Az 1707-es Rózsahegyi zsinat határozataiból idézünk: „Nehogy az ünnepek körül is annyi sokféleség legyen, itt mindazokat megállapítjuk, melyek megtartandók és ünnepelendők, amelyek itt megnevezve nincsenek, azok elhagyandók, sőt, hogy a népnek alkalma se legyen megünneplésükre nem is hirdetendők. Ezek az ünncpek tartandók meg: Urunk Jézus Krisztus körülmetéltetése, vagyis az Újév, Vízkereszt, vagyis három királyok, Szent Pál megtérése, Boldog Szűz Mária tisztulása, Mátyás apostol, Mária üdvözlése, Virágvasárnap, Nagypéntek, Húsvét három napja, Fülöp és Jakab az Úr Krisztus mennybemenetele, Pünkösd három napja, Keresztelő János, Péter és Pál, Boldog Szűz Mária meglátogatása, Jakab apostol, az Úr Krisztus színeváltozása, Bertalan apostol, Tamás apostol, Krisztus születése, István és János. Elhagyandók azok az éjjeli szertartások, amelyeket Húsvét és Karácsony idején beszédekkel szoktak néhol tartani, valamint az adventi roráték. Ahol eddig gyakorlatban voltak, elhagyandók a kolledák is." Az idők során azután már csak Jézus életének jelentős eseményei maradtak meg s nem tartják számon még a 18. században jegyzett Mária ünnepeket, az apostolok és egyes szentek emléknapjait. Terényben a nagy ünnepekhez offertórium (=felajánlás, pénz oltárra tétele) fűződik:"... Karácsony első napján. Jézus születésekor, akkor másnap, akkor is nagy offertórium van. Szilveszterkor, az Újév első vasárnapján. Farsangkor. Böjt első vasárnapján. Nagypéntek, Húsvétvasárnap, Jézuska mennybemenetelekor (=Áldozócsütörtök), Pünkösdkor, Szentháromság vasárnapján, Bűnbánó vasárnap (=Szentháromság utáni 10. vasárnap). Október utolsó vasárnapján termés-hálaadás. A szíve szerint, ki mit óhajt, a termésér, Akkor a vendégség (templomszentelési emlékünnep), akkor egy kicsit kevesebbet adnak. Akkor oszt Advent első vasárnapja."

40 Ezeken az ünnepeken kívül itt nem beszélhetünk arról a jelenségről, amit Kardos László Bakonycsernyén tapasztalt, hogy tudniillik „a jelesebb katolikus szentek majd mindegyikének naptári évfordulójához fűződött valamilyen helyi szokás(„.) az evangélikusok körében is, ugyanúgy a nagy ünnepekhez is. Némelyik differenciáltsága a katolikus tradíciók gazdagságával vetekedett."

41 Az evangélikus liturgiában az ünnep jellegét hangsúlyosan az énekek változásai adják. Az istentiszteleti rendtartás erős lelkészi befolyás alatt állott, vidékek és nemzetiségek szerint is változott, a fő hangsúlyt az igehirdetésre helyezték. Az énekeket a tisztelendő és a kántor választja. A terényi evangélikusok számontartják, hogy a legkiemeltebb napokon öt ének van (Karácsony, Húsvét, Szentháromság-vasárnap, Áldozócsütörtök, Bűnbánóvasárnap) míg máskor négy, illetve három. A nagy ünnepeket megkülönbözteti az „ünnepélyes" harangozás is. Evangélikusok a nagyharanggal harangoznak. Katolikusoknál ilyenkor a déli és esteli harangszó a következőképpen alakul: egy „vers" (=egy Úrangyala és Üdvözlégy elimádkozása a harangkötél húzása közben) mindhárom haranggal; egy „vers" a nagyharanggal; egy „vers" mindhárommal. A jelesebb ünnepek rangját jelezte a munkatilalom szigorú betartása is: „Mer' akkor nem erisztették ki a lovakat nagy ünnepekkor. Se Húsvétkor, se Krisztus születésén. Se trágyát nem dobtak le, se nem pucolták meg a lovat, mer az nagy ünnep vót. Akkor csak az istállóba vittek vizet, azt ott megitatták. Az egyházi év Adventtal veszi kezdetét a Karácsony előtti negyedik vasárnapon. Az egyház a nagy ünnepre való lelki előkészületnek tekinti ezt az időszakot és a katolikus hívektől elvárta, hogy böjttel, imádsággal, rorate misével, a hétköznapitól eltérő magatartással készüljenek fel Karácsonyra. Szigorúbb életrend alakult ki, kerülték a zajos mulatságokat, hangosabb névnapokat. Ez az evangélikusokra is vonatkozik, ha nem is egyházi tilalomból fakadóan, nem tartottak hangos összejöveteleket. Az adventi előkészületekhez tartozik az imakönyvek idevágó passzusainak végzése, és: „a rózsafűzért végzem mindennap. Másforma rózsafüzér van. Nagyanyámtól tanultam, de könyvben is megvan. Amíg volt a faluban plébánia (1980) egyik nap Terényben, másik nap a 293