Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Limbacher Gábor: Máriácska káponkája I.

el, és tegye őt a kasznyi tetejére, ő avval is megelégszik mer őneki nagyon fáj a feje, mer mindig lökdösik. (...) Beüti a fejit, mindig ütődik a kufer ódaláho vagy láda ódalá­ho. Mer a ministráns ruhák abba vótak. Oszt akkor nagyanyám mondta az apósának meg a férjének is, oszt akkor az apósa elment Terénybe a papho oszt akkor mondta a papnak. Azt akkor elmentek a pappal megnézni, oszt valóságosan úgy vót. A Mária fe­je. (...) Oszt nagyanyámnak az apósa elment gyalog Vácra a püspökséghö. Oszt a váci püspökségnek említette, oszt a váci püspökség azt mondta, hogy semmi akadálya, hogy­ha van tehetségjök, csináltassák meg. (...) Mondta dédapa, hogy nem tesszük katulyába, most tegyük ki úgy csak a fejét az ablak­ba aszongya, hanem csinálunk neki egy helyet aszongya.(-) Oszt aszonta, hogy csinálunk egy kapónkat, hogy mindegyik láthassa meg mindegyik gyönyörködhesse, meg ha kelünk ugye mingyán odalessünk aszongya. (...) Azt mondta apósa, hogy minden fillérünket összespóroljuk, oszt csinálunk neki egy kápolnát. (...)... mer ugye kellett azt az alapot... Akkor a szobrot is megcsináltatták meg oszt akkor a trónt bele mindent oszt ugye akkor főszentelték."(2) Egy másik dédunoka - a jelenlegi gondozó unokatestvére - a kápolna eredetére vonatkozó kérdés megválaszolása helyett azt mondta, hogy először nyugodtan végig gondolja, és majd le­írja, amire emlékezik az öregektől, mert nem akar „valótlant" állítani ilyen „szent" dolgok­ban 17 . Az írás: 2. „Kis Verona nagyanyám születet 1867 Május 18 án Orda pusztán iskolába nemjárt irni olvasni nem tudót. 1883 novenber 6 kötőt házasa got nagy apámat Varga Jánosai ez Szandaivolt szül 1859 Kis Verona nagyanyám 1883 telén álmodta hogy a terényi templom padlásán van a szüzanya fa szobrának törzse és asz mondta neki álmába hogy lányom vigy el engem mert ő nem tudót felüle [utóbbi tagmondat betoldás] és tégy legaláb a két ablakközé hogy ne dobáljanak itt engem ezt nagyanyám mondta a férjének és apósának hogy ő mit álmodot ere az apása át ment terénybe a plébánoshoz és monta neki hogy mit álmodot a menye tényleg van e ez a szobortörzs mert ezt a déd nagyapám sem tudta meg nézték a plébánosai és meg is találták porosan és már akkor mondták nekik az öregebek hogy ruhás márjácska vol és megéget a gyertyától, a dédnagyapám Varga Gergel volt felesége Töth Borbála és ekkor oda is adta a plébános Zsíros János volt [e három sor a lap szélére jegyez­ve nyilván azért különül el, mert az anyakönyvi i­ratokból másolta át.] el is hozta összementek az emberek és ászt mondták hogy hozzájárulnak csináljanak neki kápolnát ekor déd nagy apám el ment a püspökhöz hogy engedélyezzék a kápolna építését és vol egy asztalos aki ászt mondta hogy ő majd ki javítja a szobrot a hijánzórészt meg 253

Next

/
Oldalképek
Tartalom