Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)

Néprajz - Kapros Márta: „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben 1985-ben. I.

nem gond, az bármilyen más anyagból készülhet. Szélesebb anyagból ugyancsak négy, 70 cm hosszú darabot szabnak, de ilyenkor bővebb lesz a szoknya, s nincs szükség a toldásra. A kelme mintázata azonban befolyásolja az anyagszükségletet. A kockásak összevarrásánál illesztik a mintát. Ha a minta csíkhatású, úgy kell fordítani az anyagszéleket, hogy a felvett szoknyán a csíkok függőlegesen fussanak. A bőséget régen apró ráncokba szedve varrták a gallérba. A 60-as évektől szorította ki a régi ráncot a lapos ránc, ez kb. két centis hajtásokat jelent. Az utóbbit már nem szedték tűre, azaz tulajdonképpen nem ráncolják az anyagot, csak fércöltéssel rögzítik. A gallér keskeny, kapcsos (párizsi kapoccsal záródik), a hasíték a szoknya elejének egyik (gyakoribb a bal) oldalára kerül. A szoknya aljának visszahajtása hozzátoldott csík, javarészt idegen anyagból. Régi ágyneműt, kendőket szabnak fel e célra. A visszahajtás tenyérnyi széles, végződésénél, illetve a szoknya alján közvetlenül 2-2 sor, gépi varrással tűzik le a ruhadarab színéről, esetenként eltérő, de a kelme színösszetételéhez igazodó színű gépselyemmel. Ez az ally a szoknyán. A visszahajtás felső szélétől felfelé kb. egy ujjnyira, két sor keskeny hajtást (forhamentli) varrnak egymás fölé. Ha bővebben van anyag, még egy szélesebb hajtást is tesznek legfelülre, amelynek kibontásával szükség esetén a viseletdarab meghosszabbítható. Egyébként a szoknyák 1970 körül erősen megrövidültek: térdhajlásig. Az utóbbi időben ismét takarják a térdet. Ez azonban már nem annyira divatváltás, hanem a kivetkőzéssel függ össze. Ugyanis immár az utolsó viseletes korosztály is középkorúvá lett, s életkorukhoz nem tartják illendőnek a túl rövid szoknyát. A szoknya dísze részint az aljára szegőként hozzávarrott selyemzsinór, amelynek színe nagy-gyászos fokozatban fekete (28-37.), félgyászban, cifrában hagyományosan sárga (20-22., 24-27.); újabban a sárga helyett használnak a szoknya anyagával harmonizáló más színt is (19: bordó, 23: sárgászöld). Hasonlóképpen pászít]ák a szalagdísz színét. Az ehhez használt szalag fajtáját a szoknya anyagának minősége befolyásolja: általánosabb a tress zsinór (pertli), de ha színben nem kapnak megfelelőt, helyettesíthető danúviával (23.). A szövetekre - ugyancsak 1 cm szélességű - taftszalag illik. A szalagokból két-három sort varrnak fel kb. centiméteres közökkel a forhamentlik sávja fölé. Fekete (alap)színű szoknyát gyászos volta miatt már nem illik így díszíteni. Újabban pedig, a viselet egyszerűsödésével összhangban, általában kezd lemaradni a szoknyáról a szalag. 1.1.3. Kötény Ajönni-menni hordott szakácskákat (olcsóbb, fekete selyemféléből derékszögű szabásvonalakkal készült, keskeny kötény, alján keresztben forhamentlikk&X díszítve; körben keskeny, fekete csipkével szegett, megkötője köpperszalag) a 60-as évek elejétől kiszorította a munkaruhák körében korábban megjelent formájú kötény. Ez bonyolultabb szabású: jóval szélesebb, beborítja a szoknyának csaknem felét, alul-felül íveltre szabott, gallérja változó szélességű, a gallér folytatása adja a kötőt. Két, ritkábban egy zsebbel készül, attól függően, mennyi esik le az anyagból szabáskor. Az utóbbi körülmény befolyásolja a rátett zseb méretét, esetenként formáját is. Egy ideig még ezeket a kötényeket is csipkével szegték, utóbb már csak az anyag színéről duplasorosan letűzik a kb. másfél cm-es visszaszegést. Anyaguk továbbra is egyszínű fekete, kezdetben klott, majd fiókon, a 70-es évektől pedig napszövet. Az anyagváltással párhuzamosan a klott nagy-gyászos jelentéstartalmat kapott. Bár K. J. kimenő ruhakészletében a vizsgálat idején éppen nem volt ilyen, megemlítendő még az ún. hímzett kötény. Ennek szabása a bemutatottal egyezik, de körben (életkornak, gyászfokozatnak megfelelő színezésű) gépi hímzéssel díszített, s egyben szegett is a széle. Ez a díszítésmód először a jeles ünnep délutáni viseletben jelent meg, rövidesen elfogadottá vált az ünneplő 2. majd 1. fokozatában is. A használtabb példányok pedig utóbb egyre lejjebb szállnak. 215