Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVII. (1991)
Történelem - Tyekvicska Árpád: Helynevek, pecsétek, címerek
lehetősége volt. Külön fejezetet érdemelne az a sokoldalú és sokszálú folyamatos harc, amelyet a város polgárai, vagy azok egyes csoportjai vívtak e korszakban a hatalmukat érvényesíteni akaró földesurakkal szemben. Tálán ennek a viszonynak a tükröződését láthatjuk az új pecséten is. Ellentmondásos a pecsétkép értelmezése. Nagy Iván - majdnem kortársként - 1858-ban az alakot Justitiának tartotta: „a pecsét ábrája az igazság istennőjét mutatja pallossal és mértékkel kezébe". Van azonban egy másik lehetőség is: Kővári Pál fia László, nejének Dorottyának végrendeletéről kért 1488. szeptember 10-én hivatalos bizonyítványt, melyet „in ecclesia et ante aram beau Miachelis archangeli in Gyarmath fundate" állítottak ki. Egy másik, 1906-ban kelt irat is említést tesz arról, hogy Balassagyarmat város egykori védőszentje Szent Mihály volt. A gyarmatiéhoz hasonlatos arkangyal-ábrázolásra számos analógiát találunk. Itt csak a közeli Vác városának 1522. évi „szentmiháfyos" pecsétnyomatát említjük, ahol szintén karddal és mérleggel ábrázolták az arkangyalt. 18 Ma - adatok híján - nem tudunk egyik változat mellett sem biztosan dönteni. Bizonyára nem véletlen, hogy a úrbériség megszűnte és a pesti forradalom kitörése után kevéssel, már ismét új címerrajzzal találkozhatunk a város okiratain, melyben az oltár előtt térdeplő Szent István felajánlja koronáját Szűz Máriának és a karján ülő Kisdednek 19 . (3. ábra.) A jelenet képi megfogalmazása korántsem példa nélküli. Eredete és mondanivalója a Hartviklegendáig nyúlik vissza. Az egyházát és országát az ég királynőjének felajánló király személye már a XII. századtól általánosan ismert volt Magyarországon. A jelenet ábrázolásával számos helyen találkozhatunk, legelsőbben talán a bécsi Képes Krónika egy színes iniciáléjában. De megemlíthető F. С Sambach (1715-1795) 1748-ban festett híres freskója, vagy F. A Maulbersch (1724-1796) egy freskótervezete is. Az újabb korból említhetjük Székely Bertalan képét a pécsi székesegyházból, vagy Benczúr Gyuláét a budapesti Bazilikában. Pecsétképeken sem ismeretlen a jelenet. I. Lipótnak, a felszabadított Fejér megyének, 1694-ben adományozott címerén, vagy a székesfehérvári káptalan 1777. évi pecsétjén is viszontláthatjuk, de községek és városok is használták a jelenetet (pl. a Hont megyei Bozók mezőváros). Lehet, hogy valóságos hagyomány kötötte a várost hajdan Szent István alakjához. István király testének felemelése 1083. augusztus 20-ra esett. A balassagyarmati katolikus egyház a mai napig kisbúcsút, szentségimádást tart e napon. E szokás eredetéről nem tudunk közelebbit, kérdés, hogy régebbi hagyományról van e szó, vagy újabbkori felvételről. A város, az 1880-as évek végén tért vissza eredeti címeréhez , a csőrében szőlőfürtöt tartó seregély madárhoz. (4. ábra.) Nem ismerjük a változás hátterét, de valószínű, hogy az „ősi "jelképben a város vezetői inkább érezhették a városi múlt kifejezését - gondoljunk arra, hogy 1886-tól Balassagyarmat közigazgatási státusza nagyközség! Források sora bizonyítja, hogy a város vezetése, polgárai sohasem tudtak belenyugodni a községgé degradálás tényébe. Már a múlt században kérelmezték a rendezett tanácsú várossá nyilvánítást, ám ekkor a döntéshozók még úgy vélték, hogy Balassagyarmat közintézményei, kommunális helyzete nem teszi azt lehetővé. A megye egyetlen r.t. városa továbbra is Losonc maradt, mely hamarosan a közigazgatási székhely áthelyezésére is kísérletet tett. Az ellenhatásnak is volt köszönhető, hogy a város érdekei mögé fölsorakozó jeles személyiségek (akik között olyan országos köztekintélyeket is találhatunk, mint Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek, vagy Szontagh Pál képviselő) kapcsolataikat a város fejlesztésére használva, valóságos mozgalmat indítottak Balassagyarmat fejlesztésére, nem kevés preferenciát, központi támogatást megszerezve a kormány- és vármegyei hatóságoktól. Balassagyarmatot azonban csak Bálás Ferenc városépítő tevékenysége tette olyanná, hogy a XX. század tízes éveire realitássá váljon az annyira áhított városi státusz visszaállítása. Ám akkor - egészen 1923-ig - a világháború vihara odázta a döntést. Balassagyarmat város újabbkori pecsétjei és címere „Balassagyarmat nem a múlté, hanem a jelené és méginkább a jövendőé. Az elmúlt idők régi szerkezetében nem kapta meg azt a kiváltságos önkormányzatot, mint ennek az országnak szá118
