A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Salgótarján város fejlődése 1922–1958

san figyelembe is vettek. A nemzeti bizottság pedig 1945. augusztus 9-én a város tér-, ill. utcaneveinek megváltoztatásáról döntött. A városi képviselő-testület 1946. június 28-án a város fejlődésének szempontjából fontos dokumentumot fogadott el: a város fejlesztési és gazdasági programját. Az egységes városrendezési koncepció kialakítása keretében mód nyílott a városrendezés taktikájának a kialakítására, az iparfejlesztés irányára, ütemé­re is. Ezeket a törekvéseket pozitívan kell értékelnünk, mert az általános rendezési terv készítését megelőzően mindössze egyes városrészek beépítési terve készült el, és ezzel az Építésügyi Minisztérium által központilag irányított állami lakásépítésekre nyílott lehe­tőség 1950-től. Cél, hogy kevesebb ráfordítással minél nagyobb számú lakást tudjanak átadni, több volt mint csak az alapvető igények kielégítése, ez politikailag is sürgető feladat volt. (30) A tervekben kiemeltnek tekintették az iskolai ellátás feltételeinek javítását, a kulturális jellegű építkezések sorában a város központjában kultúrpalota építését — többcélú hasz­nosítással. A régi városi uszoda helyett a mai helyére tervezték az új versenyuszodát, melyet a közegészségügyi helyzet javítását célzó beruházások követtek volna: kórház, szülőotthon. Fontos volt a Pécskő utcában meghúzódó cigánytelep felszámolásának gondolata is. Mivel a város burkolt utcáinak száma, közművekkel való ellátottsága alacsony szinten öröklődött a múlttól, több utca rendezését írták elő, számolva a lakosság számának gyors ütemű felfutásával. Az új kertészet létrehozásával, az utak mentén fák ültetésével a kör­nyezeti ártalmaktól kívánták a városlakókat megóvni. Ez kísértetiesen emlékeztetett a volt polgármester, Förster Kálmán tervére, amely természetesen akkoriban nem tudott széles­körűen elterjedni. A vízellátás érdekében újabb víznyerő helyek feltárását tervezték, mert a jelenlegi vízmű csak 5000 főre volt kiépítve. Az összkomfortos lakások számának emelése pedig megkívánta, hogy mivel a korábban ásott kutak a bányászkodás következtében elszennye­ződtek, a vízkutatás mélyebb rétegek felé irányuljon. így került sor a Tarján-patak völgyé­ben, a Gedőc-pusztán új mély forrású kutak létesítésére. A kereskedelmi jellegű beruhá­zási tervben a vasút és a Tarján-patak között tervezték az új vásárcsarnok megépítését, ahová majd átviszik az állomás melletti piacot. (31) A helyi közlekedés megoldását szolgálta volna a meglévő vasútvonal mellé tervezett második sínpályán létesítendő motoros járat közlekedtetése Nagyállomás és Vadaskert-puszta között. (32) A helyijárati buszközlekedést csupán 1955-ben indították meg a városban. Az idegenforgalmi létesítmények tervezése sorából kiemelkedett a salgói menedékház szomszédságában egy új turistaszálló, a régi városi szállodák helyett egy újnak a létesítése. A megyeszékhely áthelyezésének gondolata 1947-ben már szerepelt a tervekben, ezért a Szilárdy-féle belsőségi telek kisajátítása révén új megyei székház számára szolgáló épületet terveztek megépíteni. Terv szintjén beszéltek az új városi tanácsház megépítésé­ről is, amit a jelenlegi kultúrház helyén képzeltek el. A város terjeszkedése érdekében, a már eddig is vonzáskörzetéhez tartozó Baglyasalja, Zagyvaróna, Pintér-puszta, Gedőc­puszta városhoz csatolását is kezdeményezték. (33) A következő évek a városépítés irányát az 1946-os program alapján határozták meg. A helyreállítási munkák mellett új, 14 lakásos épület építését kezdték el, de emellett az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium 1949-ben 30 munkás-családiházépítési akciót tett lehetővé. A város 160 négyszögöles telekkel járult hozzá, hogy az acélgyár É-i részén (Művésztelep), Rokkant-telepen, Paptagon kezdődjenek meg az építkezések. Ezekkel a döntésekkel alapozták meg azt a folyamatot, melynek révén több mint 2000 ilyen lakás épült a következő évtizedekben. Az egyes városrészek beépítésénél már terveket készítettek, amelyek szervesen kap­csolódtak a város egységes és távlati tervéhez, fejlesztési elképzeléséhez. A salgótarjáni törekvéseket az is indokolta, hogy az ÉKM az 1950-es években központilag irányított állami lakásépítési politikát folytatott. 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom