A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Salgótarján város fejlődése 1922–1958

san figyelembe is vettek. A nemzeti bizottság pedig 1945. augusztus 9-én a város tér-, ill. utcaneveinek megváltoztatásáról döntött. A városi képviselő-testület 1946. június 28-án a város fejlődésének szempontjából fontos dokumentumot fogadott el: a város fejlesztési és gazdasági programját. Az egységes városrendezési koncepció kialakítása keretében mód nyílott a városrendezés taktikájának a kialakítására, az iparfejlesztés irányára, ütemére is. Ezeket a törekvéseket pozitívan kell értékelnünk, mert az általános rendezési terv készítését megelőzően mindössze egyes városrészek beépítési terve készült el, és ezzel az Építésügyi Minisztérium által központilag irányított állami lakásépítésekre nyílott lehetőség 1950-től. Cél, hogy kevesebb ráfordítással minél nagyobb számú lakást tudjanak átadni, több volt mint csak az alapvető igények kielégítése, ez politikailag is sürgető feladat volt. (30) A tervekben kiemeltnek tekintették az iskolai ellátás feltételeinek javítását, a kulturális jellegű építkezések sorában a város központjában kultúrpalota építését — többcélú hasznosítással. A régi városi uszoda helyett a mai helyére tervezték az új versenyuszodát, melyet a közegészségügyi helyzet javítását célzó beruházások követtek volna: kórház, szülőotthon. Fontos volt a Pécskő utcában meghúzódó cigánytelep felszámolásának gondolata is. Mivel a város burkolt utcáinak száma, közművekkel való ellátottsága alacsony szinten öröklődött a múlttól, több utca rendezését írták elő, számolva a lakosság számának gyors ütemű felfutásával. Az új kertészet létrehozásával, az utak mentén fák ültetésével a környezeti ártalmaktól kívánták a városlakókat megóvni. Ez kísértetiesen emlékeztetett a volt polgármester, Förster Kálmán tervére, amely természetesen akkoriban nem tudott széleskörűen elterjedni. A vízellátás érdekében újabb víznyerő helyek feltárását tervezték, mert a jelenlegi vízmű csak 5000 főre volt kiépítve. Az összkomfortos lakások számának emelése pedig megkívánta, hogy mivel a korábban ásott kutak a bányászkodás következtében elszennyeződtek, a vízkutatás mélyebb rétegek felé irányuljon. így került sor a Tarján-patak völgyében, a Gedőc-pusztán új mély forrású kutak létesítésére. A kereskedelmi jellegű beruházási tervben a vasút és a Tarján-patak között tervezték az új vásárcsarnok megépítését, ahová majd átviszik az állomás melletti piacot. (31) A helyi közlekedés megoldását szolgálta volna a meglévő vasútvonal mellé tervezett második sínpályán létesítendő motoros járat közlekedtetése Nagyállomás és Vadaskert-puszta között. (32) A helyijárati buszközlekedést csupán 1955-ben indították meg a városban. Az idegenforgalmi létesítmények tervezése sorából kiemelkedett a salgói menedékház szomszédságában egy új turistaszálló, a régi városi szállodák helyett egy újnak a létesítése. A megyeszékhely áthelyezésének gondolata 1947-ben már szerepelt a tervekben, ezért a Szilárdy-féle belsőségi telek kisajátítása révén új megyei székház számára szolgáló épületet terveztek megépíteni. Terv szintjén beszéltek az új városi tanácsház megépítéséről is, amit a jelenlegi kultúrház helyén képzeltek el. A város terjeszkedése érdekében, a már eddig is vonzáskörzetéhez tartozó Baglyasalja, Zagyvaróna, Pintér-puszta, Gedőcpuszta városhoz csatolását is kezdeményezték. (33) A következő évek a városépítés irányát az 1946-os program alapján határozták meg. A helyreállítási munkák mellett új, 14 lakásos épület építését kezdték el, de emellett az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium 1949-ben 30 munkás-családiházépítési akciót tett lehetővé. A város 160 négyszögöles telekkel járult hozzá, hogy az acélgyár É-i részén (Művésztelep), Rokkant-telepen, Paptagon kezdődjenek meg az építkezések. Ezekkel a döntésekkel alapozták meg azt a folyamatot, melynek révén több mint 2000 ilyen lakás épült a következő évtizedekben. Az egyes városrészek beépítésénél már terveket készítettek, amelyek szervesen kapcsolódtak a város egységes és távlati tervéhez, fejlesztési elképzeléséhez. A salgótarjáni törekvéseket az is indokolta, hogy az ÉKM az 1950-es években központilag irányított állami lakásépítési politikát folytatott. 180