A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Salgótarján város fejlődése 1922–1958

Az erőltetett lakásépítkezés a kor terveinek és technikájának megfelelő épületeket és városképet eredményezett. Ezek az épületek a volt vásártér, a megyei tanács épületétől Dre, és a mai Malinovszkij úton találhatók. Feladatukat, hogy a tömeges lakásigényeket kielégítsék betöltötték, más építészeti érdemeket nem tudnak felmutatni. A tanácsok megalakulása után 1951-ben a város vezetése kezdeményezte az új általános rendezési terv elkészítését. (34) A feladattal az illetékes minisztérium a Városépítési és Tervező Vállalatot bízta meg. Az elkészített javaslattal a szakértők és a város vezetői három kérdésben vitáztak: — hol épüljön meg a városközpont, hogyan épüljön tovább a város, — milyen legyen a közlekedés iránya, — hogyan oldják meg a vízellátást és a csapadékvíz, valamint a szennyvíz elvezetését? A város további építésének eldöntése miatt a terv nagy jelentőségű volt, mert hosszú távra meghatározta az itt élő emberek életét és munkakörülményeit, életmódját, a város építészeti képét. A 44 ezer lakosra tervezett várost 9 övezetre osztották fel, de a legfontosabb kérdés az volt, hogy a városrendezés komplex városépítő, vagy lakótelep-létesítő jelleget kapjon. (35) Az új városközpont kiépítésének gondolata tehát 195 l-ig nyúlt viszsza, amikor megkezdődött a vita afelett, hogy a megvalósítás beépítetlen terület igénybevételével, vagy a jelenlegi terület rekonstrukciója révén történjék. A végrehajtó bizottság végül úgy döntött, hogy a jelenlegi helyén kell a város központját megépíteni. Ezek után a rendezési terv 1954-re elkészült, s 1955) január 4-én a tanácsülés elé terjesztették. A Pártoktatók Háza kistermében tartott rendkívüli tanácsülésen az 195l-es javaslathoz képest több ponton eltérő tervet vitattak meg, amelyet a későbbi rekonstrukciók során mégis alig vettek figyelembe. Ekkor a városon átvezető[21 -es útvonalat úgy kívánták megvalósítani, hogy a zagyvapálfalvai temető és a MÁV-pályatest közötti területen a baglyasaljai kétszintes keresztezést feltételezve a Bajcsy-Zsilinszky úti fiúkollégium kertje, Bartók Béla út, Tarján-patak és a MÁV-pályatest között elnyúló sétányon az Óreg Józsefi-telep és az ONCSA-telep alatti részen csatlakozna a Vörös Hadsereg útra egy vasúti aluljáró beiktatásával. A városi strandfürdőt a zagyvái rakodó területén képzelték el, mivel a rakodót és a köztemetőt is felszámolásra ítélték. A köztemető mégis megmaradt, a vasúti rakodót a bányászat megszüntetése miatt felszámolták, de a fürdőépítés ezen a helyszínen nem valósult meg. A lakásépítési területek kialakításánál a szabad területek beépítését szorgalmazták, így a vásártéji terület és a megyei tanács épülete mögötti domboldal többszintes beépítésével. Néhány változtatással ezek az elképzelések megvalósultak. A város területét 1955-ben „szomszédsági egységekre" osztották fel, s az így kialakított egységek a következők lettek: 1. Luby-telepi rész, acélgyári völgy, a gyártól É-ra fekvő terület. Tervek szerint közintézményekkel kell bővíteni (kultúrház, iskola). 2. Az Újteleptől (az itt lévő játszótéren iskolát szándékoztak építeni) a Nagyállomásig terjedő terület, vasútvonaltól Ny-ra. Az itt lévő közintézményeket meg kívánták tartani, a kenyérgyárat az autóközlekedési vállalat telephelyére kívánták építeni. Tervezték a kilencszintes megyei kórházat, a város központjában lévő bányai strand helyén városi népfürdőt, fedett uszodával. A Bartók Béla úti iskolát szanálva, helyét a bánya gazdasági udvarában képzelték el. 3. A városközpont, teljes egészében átépítésre kerül. 4. A város déli része az üveggyár területével. 5. Baglyasalja terület. A tanácsülés ezek után a távlati terv további finomítását kérte. Az 1955-ös városrendezési terv nem került jóváhagyásra, mert bár a város központjának átépítésével, vagyis 181