A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Közlemények - Jakus Lajos: Sisa Pista az utolsó betyák a Cserhátban

! tói 1 Ft-ot vett el, mert többet nem talál nála. Az ilinyi kocsmárostól, szécsényi pandúrnak adván ki magát, bebocsátást kért. 105 Ft készpénztől, 5 db aranygyűrűjétől s több nem ruhájától fosztotta meg. Bevégezvén itt dolgát, Csitárba ment, hol Klein Dávid kocsmárosnál 157 Ft-ot, egy aranygyűrűt, arany- és ezüstórát lánccal s egy arany pecsétnyomó gyűrűt rabolt el, több pálinkázó csitári lakos jelenlétében. Később azt állította, hogy az ilinyi kocsmáros küldte őt apósához, Klein Dávidhoz, rabolja ki, ne csak ő károsodjon. Sisa a Csitárban rablott aranyórát átadta Kerecs János muzslai lakosnak, megbízva, hogy azért neki és Hagymásnak vegyen két revorvert és töltényeket s még adott hozzá 44 Ft-ot. Az orgazdák segítségét ismét igénybe véve elhajtottak Platthy József disznaiból 16 dbot, Debora Andráséból 7 db-ot, Beiméi Sámuel 39 juhát az erdőből. Amint később kiderült, Sisa maga is árulta a lopott sertéseket, a balassagyarmati hetivásáron. Ezen a nyáron meglátogatják Leopold szentiványi kocsmáját, elfogyasztanak 30 icce bort, de azt is kifizették.

19 Harmadik cimborára is szert tettek. Tőzsér István sem tiszta lappal került közéjük. A 26 éves, nőtlen 25. gyalogezredben szabadságos katona, két ízben fenyítve félévi börtön volt mögötte. Kiszabadulása után Platthy Tamás nyájának kanászbojtára Dióspusztán. Betyárrá válásáról később tanúvallomást tesz. Első vállalkozása részvétele a kutasói kocsmáros kirablásában. „Éppen már virradni kezdett, Kutason a falu szélén zörgetett Sisa egy kerülőnek ablakán, az felkelt és beeresztette őket. Sisa elküdte a kocsmába pálinkáért. Mikor megitták, azt mondta: Gyerünk az istenit a zsidóhoz, a múltkor éccaka nem akart beereszteni." A faluban már a teheneket hajtották. Hagymás odaadta a fegyverét neki, strázsáljon az ajtó előtt, ha valaki „olyan" jön, lője agyon. Betértek Schlesinger Jónás kocsmájába. Onnan neki is vittek ki italt, akik a kocsmába mentek, azokat is mind itatta Sisa és Hagymás. Aztán követeltek a zsidótól 300 Ft-ot, de az nagyon könyörgött, csak 40 Ft-ot adott és a puskáját vették el. A puska mivel nem akart elsülni, Sisa egy nagy kőhöz vágta, s ott hagyta, aztán lövöldöztek a falba. Onnan visszatértek a szentiványi szőllőkhöz a szűrökért. Neki is adtak 10 Ft 80 kr osztalékot.

20 Egy hét múlva Tőzsér Dióspusztáról Szécsénybe ment csizmát varratni abból a pénzből, amit Sisától kapott. A pandúrok elfogták, Gonda Bertalan csendbiztos Gyarmatra kísértette, onnan Szirákra vitték.

21 Ezalatt Sisa és Hagymás folytatták kettesben mind merészebb vállalkozásaikat. A csitári rablás után Mátra-alja felé veszik útjukat. Szurdokpüspökiben megkísérelték Hercz Sámuel kocsmáros kirablását, de ott a szolgáló a faluba szaladva lármát csapott és ők megugrottak. A barnai molnár rablásánál még együtt volt Sisa és Hagymás. Kenyértörésükről Hagymás későbbi cimborája vallotta: „Tőle hallotta, hogy Sisával összeveszett s ezt meglövöldözte, kanász baltájával fejét behasította s tőle viszont balkarján sebet kapott, melyet meg is mutatott és hogy Sisa súlyos sebben valahol fekszik." Sisa később ennyit vall: „Nem egyszer kelle Hagymástól szemrehányásokat elszenvednie, kit éppen ezért csapott el magától, nagy túlhajtó volt és nem ismert semmiféle tekintetet." Hagymás ezután új cimborájával Párádon az uradalmi kasznárt akarta kirabolni, kire pisztolyt fogott, de az revorverrel felelt. A mátrai erdésztől egymaga 4db sertést eltolvajolt, s azt Rimaszombatban eladta. Ezután kerülhetett pandúrkézre s az egri börtönben kötött ki 1873. december 1-én.

22 A volt pandúr halála Bálás Sándor Sisa egykori megkínzója felhagyott a pandúrsággal, nemes Bálás Antalhoz elszegődött gazdának Sipekre. Szegről-végről minden Bálás rokonságban állt Sipek és környékén: Lócon, Varsányban, Hollókőn, Rimócon éltek a XVII. század óta. Közöttük egy-kettő jobbmódú, s legtöbb elszegényedett kurtanemes.

23 Bálás Sándor gazdája ajánlotta fel a pince kulcsát Sisának, inkább minthogy feltörje. Bálás Sándor azonban nem nyugodott bele ebbe, s kereste az alkalmat, hogy Sisát pandúrkézre juttassa. 1873. november 3-a alkalmasnak kínálkozott a kettőjük közötti leszámolásra. 344