A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)

Tanulmányok - Hála József: Hangyatojás gyűjtés

Ha a lakóhelyükhöz közel gyűjtögettek, ezt otthon, az udvaron csinálták, ha távol, akkor a gyűjtögetés helyszínén. Az összegyűjtött anyag mennyiségétol függően kevesebb vagy több (25—30 cm átmérőjű és mélységű) lyukat csináltak, amelybe lombos faágakat tettek. Eresztés (Kalló), kieresztés (Pilisszentkereszt), Aortái (Pomáz) közben, amíg a dolgozó hangyák (Pilisszentkereszt) hordták a tojásokat, a szemetet, gazt stb. rendszeresen lekotor­ták a lyukak közé öntött kupacról. Ezt Kóspallagon lombos ággal, Pomázon a kaparósai, Pilisszentkereszten a hácsikkal, Pilisvörösváron pedig a meghajlított szögvassal csinálták. Mindenütt arra törekedtek, hogy a hangyák csak az általuk elkészített lyukakba hordják a tojásokat. Pilisszentkereszten a hangyákat a falut átszelő patak mellett eresztették ki és a bolyokból kiszedett anyagot nem a lyukak által határolt terület közepére szórták, hanem a lyukakon kívülre, körbe. A terület köré árkot mélyítettek, amelybe a patakból vödrökkel folyamatosan vizet hordtak. Ugyanezen célból Pilisvörösváron téglatest alakú teknőt ástak és ebbe mélyítették a lyukakat. így kényszerítették a hangyákat, hogy a kis lyukakba hordják a tojásokat. Pomázon gyakran hamuval szórták körül a placcot. A lyukakból Kóspallagon merőkanállal, Pomázon és Pilisszentkereszten (mint Kallón) kézzel szedték a rostába a hangyák által kiválogatott tojásokat, majd ezzel vitték a kiterített lepedőre. A még rajta levő hangyákat puha rongydarabbal, Pilisvörösváron tollseprűvel szedték le. A gyűjtögetésnek egy speciális módját alkalmazták Pilisvörösváron. A kiszáradt erdei fatuskókban élő hangyák tojását úgy szedték ki, hogy a tuskók oldalába vésővel lyukat mélyítettek és ezeken keresztül szedték ki a tojást, úgy, hogy a tuskók oldalát közben baltával ütögették. A lyukakba fadugókat helyeztek, bizonyos idő eltelte után visszamentek és a dugók kihúzásával megismételték a műveletet. Ugyanabban a faluban Kimmel János némileg módosította a régiektől tanultakat. Az utóbbi években a hangyák eresztését mindig otthon, az udvaron végezte. Erre a célra rossz fürdőkádat használt. A két végébe egy-egy farácsot (2. ábra 1.) helyezett, ezekre újságpa­pírt és tetőcserepet rakott. A hangyabolyokból kiszedett anyagot a kád közepére öntötte, s a hangyák а farácsok alá hordták a tojásokat. A tartósítást Kóspallagon pörkölésnek, Pomázon és Pilisvörösváron pörzsölésnek, Pi­lisszentkereszten pedig pirításnak nevezik. Ezt mindenütt kis tűz, vagy parázs fölött, 1,5— 2 literenként, rostában végezték. Pilisszentkereszten a rostát a sparheltxa tették és így pirí­tották meg a tojást. A rostát addig forgatták a tűz, parázs fölött, illetve a sparhelton (1,5— 2 perc), amíg nem csörgött benne a tojás (Pomáz), amíg a benne maradt hangyák meg nem döglöttek (Pilisszentkereszt). Pilisszentkereszten a pirítás után kiszelelték a tojást, így távolították el a közte levő döglött hangyákat. Ha a gyűjtögetést és a tartósítást lakóhelyüktől távol végezték, a tiszta tojást a kóspallagiak zsákban (amelynek két alsó sarkába 1—1 krumplit tettek, vékony kötéllell átkötötték, a kötelek végeit a zsák szájára erősítették és így vették a hátukra), a pomáziak, a pilisszentkeresztiek és a pilisvörösváriak pedig hátikosárban szállították haza és az érté­kesítésig mindenütt a padláson, lepedőre terítve tárolták. A macskáktól úgy védték, hogy deszkákkal körülrakták és arra dróthálót erősítettek (Pomáz). 14. A hangyatojás kedvelt eledele a baromfiknak, de nem, vagy csak elvétve, időszakon­ként adtak azoknak belőle. Pomázon a hangyatojás-gyűjtögetők a kiscsirkéknek adtak (kb. egy hónapos korukig), mert nagyon táplálónak tartották azt. Pilisszentkereszten is a kis­csirkéket etették hangyatojással. Pilisvörösváron többen, régóta foglalkoznak díszmadár­tartással. Az egyik régi hangyatojás-gyűjtögető, Kimmel János is fiatal kora óta tart dísz­madarakat, 1926 óta tagja a Díszmadártenyésztők Országos Egyesületének is. A gyűjtö­getett tojás egy részét eladja, a másik részével a madarait eteti. A stiglinceknek, csízeknek és kanáriknak főleg akkor adja, amikor azok vedlenek. 15. A megtisztított és tartósított hangyatojást minden említett faluból Budapestre hord­256

Next

/
Oldalképek
Tartalom