A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVI. (1990)
Tanulmányok - Hála József: Hangyatojás gyűjtés
ták eladni, leginkább az állatkertbe. A pilisszentkeresztiek piacokon is árulták (pl. az Újpesti piacon) budapesti díszmadártenyésztőknek. A pilisvörösvári Kimmel János szintén nemcsak az állatkertbe vitte, hanem a piacokon (Újpest, Tolbuchin körúti csarnok) árusította és rendszeresen hordott eladni a Díszmadártenyésztők Országos Egyesületébe is, a madarász kollégák nak. Újabban helybe is mennek érte a díszmadár-kereskedők és tenyésztők. A kóspallagiak budapesti állatkereskedésekbe is szállítottak. Szezonban hetente egyszer, vagy kétszer vitték a tojást Budapestre. A kóspallagiak 25— 30 kilós lisztes tarisznyában, zsákban (a fent említett módon), a pomáziak és a pilisszentkeresztiek pedig hátikosárhm szállítottak. 16. A hangyatojás-gyűjtögetés minden említett faluban lenézett foglalkozás volt, a tevékenység elnevezése egyben csúfolást is jelentett. Pomázon gyakran megkérdezték tőlük: „Na, hova mész hangyász?" E kérdést gúnyosan tették fel, de a hangyász nem haragudott érte, mert munkájával jól tudott kerqsni („Akkoriban drágább volt a hangyatojás mint a zsír! "). Pilisszentkereszten Halusitz Sándornét hangyás néninek nevezték, de a fenti okok miatt ő sem haragudott érte. E foglalkozás gyakorlása nemcsak személyeket, hanem egész falut is gúny tárgyává tett. Ugyanis a környékbeli falvakban (pl. Szobon és Márianosztrán) a kospallagiakat (olyanokat is, akiknek soha semmi közük nem volt a hangyatojás-gyűjtögetéshez!) mraukároknak (hangyásoknak) csúfolták. 17. Pomázon és Pilisvörösváron azt tartják, hogy a hangyacsípésnek, a hangyasavnak - gyógyító hatása van, de egyik faluban sem emlékeznek arra, hogy náluk alkalmazták volna. Pilisszentkereszten régen a gyerekek a hangyabolyba botot szúrtak, majd néhány perc múlva kihúzták azt és lenyalogatták róla a savanykás váladékot. JEGYZETEK l.GUNDAB. 1938. 264. 2. BORNEMISZA P. 1977 (1578). 58. 3. SZENDREY Á. 1986. 246. 4. KOVÁCS J. 1899. 43., SCHRÄM F. I. 1970. 452., И. 1970. 189., 244, 568, 600., III. 1982. 192., SZENDREY Á. 1986. 246—247. 5. ISTVÁNFFY Gy. 1894b. 349—350. 6. SCHRÄM F. 1.1970.452. 7. SZENDREY Á. 1986. 246—247. 8. ERDÉLYI P. 1900.81,82. 9. SCHRÄM F. II. 1970. 568. 10. SCHRÄM F. II. 1970. 600. 11. SCHRÄM F. И. 1970. 189. 12. SCHRÄM F. II. 1970. 244. 13. BALLÓI. 1900.354. 14. BARLA SZ. J. 1907. 223. 15. N. BARTHA K. 1931. 79—80., LUBY M. 1937. 204. 16. MEMES E. 1907. 170. 17. KOVÁCS S. J. 1891.20.,GÖNCZYF. 1895.328., 1914. 252., KANDRA K. 1897. 216., MOOR E. 1933. 63., VARGYAS L. 1945.60., KOVÁCS E. 1982. 97. 18. GÖNCZYF. 1910.290. 19. RELKOV1C, D. 1928. 97., SZENDREY Zs. 1937. 161. 20. SZENDREY Zs. 1919. 122. 21. SZTANCSEK J. 1909. 244. 22. BALÁZS M. 1891. 205., 206., JANKÓ J. 1891. 276., 1892. 196., ISTVÁNFFY Gy. 1894a. 189., GÖNCZY F. 1907. 36., LUBY M. 1928. 201., BÖDEI J. 1940. 319., HORVÁTH I. 1980. 66., SZENDREY Á. 1986. 246—249. 253., 358. 23. SZÉKELY L. 1896. 376. 24. NEMES E. 1907. 169., GÖNCZY F. 1914. 241., RÓHEIM G. 1925. 264., SZENDREY Á. 1959. 327., 1986. 170. 25.JANKÓJ. 1891.276., NAGY J. 1896.177.,KIMNACHÖ. 1902.226., BALÁSYD. 1905.42..BENKÓCZYE. 1907.99.,CS.PÓCSÉ. 1964. 17., BÁLINT S. 1980. 463., KOVÁCS E. 1982. 18., FARAGÓ J. - - FÁBIÁN I. 1982., 147., GULYÁS É. 1985. 839. 26. JANKÓ J. 1892. 203., WLISLOCKI H.-né 1892. 54., WLISLOCKINÉ DÖRFLER F. 1893. 116. 27. CS. PÓCS É. 1964. 92., 221. 28. WLISLOCKI H.-né 1892. 54. 29. WLISLOCKI H.-né 1892. 54., NAGY J. 1896. 100. 30. BELLOSICS B. 1900. 355. 31. SZENDREY Zs. 1937. 166. 32. ISTVÁNFFY Gy. 1895. 112. 33. VAJKAI—WAGENHUBER A. 1937. 140. 34. MOÓRE. 1935.29. 35. GÖNCZY F. 1902. 223., GYÖRFFY I. Г916. 86. 257