Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Pálmány Béla: Adatok a szécsényi Forgách kastély történetéhez 1335–1765
János Ádám', Méltóságot illető két emeletű residentionális épülete most is az egész mező-várost ékesíti, ezen kastélyt most élő G. Forgách József hasznos és szükséges épületekkel nagyobbította, szép angoly kerttel. .. bámulásig felékesítette" 39 Mocsári/ tehát, közvetve, azt állította, hogy a szécsényi kastély János Ádám gróf idejében, vagyis 1725 és 1735 között épült ki, gróf Forgách József (1763—1832), az unoka már csak bővítette az épületet. Ki végezhette az építkezéseket? A Forgách család levéltárában erre nincsen adat. Az 1730—1740-es években Szécsényben élt a Strevitzer kőműves és kőfaragó család, György, József és János. Ok építették 1734-től a ferences kolostor nyugati szárnyát, 1742-től a rendház éléstárát és betegtermót, 1744-től 1750-ig pedig a templom tornyát emelték. 40 Kaptak-e megbízást a kastély csinosítására is? Adat hiányában jelenleg nem tudunk választ adni, de szakértelemmel rendelkeztek egy ilyen méretű építkezés lebonyolításához. Gróf Forgách János Ádámot az 1715 és 1733 között barokk stílusban nagy hajóval bővített szécsényi ferences templom új kriptájába temették 1735. június 2-án. 41 Özvegye, gróf Cziráky Margit a hét kis árvával továbbra is Szócsény ben lakott, a férje mellé temettette László (1722—1741) fiát, majd 1751. november 16-án az ő holttestét is itt helyezték örök nyugalomra. 42 A szécsényi uradalom és a kastély birtoklásában a grófi család Ádám (1663— 1716) utódaiból álló ága két tagja, János Ádám özvegye gróf Cziráky Margit és Ignác (1702—175?) között kötött szerződés hozott változást. A Szécsényben 1737. május 6—8. között végrehajtott osztály értelmében az özvegy felvette a birtok visszaváltásakor gróf Koháry István zálogosnak kifizetett összeg felét, 23 395 Rft-ot, ennek fejében átadta Ignácnak az egész szécsényi jószág fele rátáját. Ezt a szerződést Bártfai Szabó László tévesen a szécsényi uradalom Kóhárytól való visszaváltásának dokumentumaként értelmezte, holott a zálog kiváltására valójában már 1724-ben sor került, így a szakirodalom helytelenül teszi 1737-re az eseményt. 43 A kastélyról így szólt a megállapodás: ,,Az épületek iránt ekép(p)en egyeztünk megh, tudniillik: Az mostaniresidentia az konyha és négy szegletü Ó Bástya között tétetődött hegytül el kezdvén napnyugott felé, az Dombnak egész szileik (szélóig PB) az udvarral és kapu mellett lévő kertecskével, az külső ló istál(l)óval és kis kapunál lévő pinczével együtt nékem Forgáts Ignácznak jutott, azon jegytül peniglen Napkelet felé egész tractus, tudniillik négy szegletü Ó Bástya udvarral, Pinczék(k)el, Puszta kő falakkal, konyhával és eddig a Tiszt(t)artó alkalmatosságára rendelt épületekkel, lóistállóval lóval, egy szóval akar mi néven nevezendő, és azon udvarban belül lévő alkalmatosságok(k)al Ángyom as(s)zony kezénél fog maradni, melly részen maga commoditására teczése szerént épületet is szabad lószen eő kegyelmének ós praescriptussainak tenni. . ." 44 Tehát a kastélyépületet és a várfalakon belüli ,,várost" a kastély közepétől a négyszögletű bástyáig húzódó É—D irányú vonal mentén, amelyet mint a város középtengelyét számították, két részre osztották. A nyugati felét gróf Forgách Ignác, a keletit pedig az özvegy grófné kapta meg. Gróf Cziráky Margit haláláig Szécsényben élt, 1751. november 16-án temették el a ferences templomban általa még 1736-ban építtetett családi kriptában. A kastély másik felét ténylegesen gróf Forgách Ferenc (1697—1750) tábornok, 1736 és 1750 között Nógrád vármegye főispánja lakta, de testvére, József (sz. 1699) is birtokosa volt az uradalomnak, aki 1737. június 20-án úrbéri szerződést kötött a mezőváros lakosaival. 45 Niedermann Imre szerint Ferenc nagy költséggel sokat építkezett, de ezek mibenlétéről csak találgatni lehet. 4G 75
