Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Pálmány Béla: Adatok a szécsényi Forgách kastély történetéhez 1335–1765

A két kastólyúr halála után — egy 1752-ből fennmaradt uradalmi számadás szerint — a birtok egyik fele János Ádám (1690—1735) két felnőtt fia, Zsigmond ( 1728—1769) és János ( 1724—1774) tulajdonába került, a másik felében továbbra is Ignác uralta. 1753-ban hármójuk között új, sorshúzásos osztozkodás történt. Ignác a gácsi és szécsényi uradalmak egyik felét kapta, de gyermektelen lévén e birtokait unokaöccsére, Miklósra (1731—1795) hagyta. Jánosnak a gácsi dominium másik fele és a somoskői jószág egy része jutott, ő Gácsban is élt. Zsigmond osztályrésze lett a szécsényi uradalom és a somoskői jószág másik fele. Miklós rátáját — fiatal ember lévén — eleinte édesapja, József (1699—175?) birtokolta és igazgatta, ám egészsége megromlása miatt Nagyszombatban telepedett le és távolesővé vált szécsényi birtokrészét 1755től, évi 6000 Rft árenda fejében bérbeadta volt tiszttartójának, nemes Ficsor Józsefnek}

1 A fiatal Miklós gróf — arra hivatkozva, hogy a haszonbérlő súlyos adókkal és szokatlan szolgáltatásokkal sanyargatja a jobbágyságot — 1758 végén perrel visszavette a jószágot és saját maga kezelte azt, jóllehet sosem lakott Szécsónyben. Gróf Forgách Zsigmond viszont, miután 1761-ben feleségül vette gróf Nádasdy Erzsébetet, apja és anyja rezidenciájában, a szécsényi kastélyban élt tovább. A mezőváros római katolikus anyakönyve tanúsága szerint itt születtek gyermekeik is:

48 1763. március 16-án az elsőszülött fiút, József'-Vince-Zsigmond-Antal-Boldizsár-Ferenc-Kamillt keresztelte meg gvóíGrassalkovich Antal és Klobusiczky Teréz keresztszülők jelenlétében a plébános. Itt meg kell állnunk és meg kell jegyeznünk, hogy a Forgách család történetírója, Bártfai Szabó László szerint József — aki a szécsényi kastély legfényesebb ura lett — 1756-tól 1829-ig élt. Ez azonban tóvedés,mert nem csupán később született, hanem később, 1832. december 27-én is halt meg a dúsgazdag főúr. A második fiú 1764. augusztus 18-án lett megkeresztelve János-Nepomuk-Kristóf -Ignác névre, végül pedig 1766. január 31-én egy kislányt, Erzsébetet, akiről a genealógus nem tudott. A művészettörténeti szakirodalom szerint 1760 körül épült meg a barokk kastély. Minthogy 1761-től 1766-ig megvannak a szécsényi uradalom Zsiíg mond grófot illető rátájának tiszttartói számadásai, nézzük meg, milyen épt— kezések történtek ekkor a rezidencián?

48 1761-ben „Die 23a Decembris Palotán szöksóges munkaért adatott 1 fl(orenus). Ez a kis összeg még semmi nagyobb munkát nem jelez. 1762 tavaszán súlyos tűz pusztított a mezővárosban, ekkor égett le az első zsinagóga is. Nagy András tiszttartó hamar hozzákezdett a rongálódás helyreállításához, először lemeszeltette a kastélyt : Die 2a May Épületben való meszetért fizettem Die 2a May Épületben való meszetért fizettem Die 2a May Épületben való meszetért fizettem Die За May Kőmíveseknek várban lévő munkaért Die 5a Mya Épületre való meszetért fizettem Die 18a May 100 kosár meszetért fizettem Die la Juny Palotában lévő ambitusnak újonnan rakásért Die 24a Septembris Üveg munkáért fizettem Die 29a Decembris régi palotán sindell munkáért fizettem Die ultima Decembris Palotán levő munkaért fizettem Palotán megégett Fodell csinálásaért ácsoknak fizettem 12 Rft 25 d 12 Rft 25 d 12 Rft 25 d 4 Rft 2 d 10 Rft 50 d 36 Rft 75 d 56 Rft 75 d 5 Rft 63 d 3 Rft 12 d 80 Rft 13 Rft 22 d