Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946
díjas veheti át Horváth Gyula esperestől az állami elemi iskolagondnokság gondnokától ,,a kultuszminiszter elismerő leiratát". 52 Novoszel István sem helybeli, de még csak nem is magyarországi születésű. Gorodjepoljén született Horvátországban. 1925 szeptemberében Kisterenyén áll az iskola élén, Solymárral helyezték ide. ö sem politikamentes 1926. novemberében ,,Szózat a magyarokhoz" c. versét egyik tanítványa szavalja nagy sikerrel a Keresztény Magyar Liga kisterenyei csoportjának azon ünnepségén, amelyen a Liga az iskolának ,,egy rendkívül díszes kiállítású, masszív nemzeti címerrel és egy nemzeti és Szűz Mária képpel díszített lobogót ajándékozott." Ugyanezen az ünnepségen mutatkozott be mint szónok, ahol is ,,a szép szónoklatáért és igazán lelket megrázó költeményéért meleg ünneplésben részesítették." Gyakran írt pedagógiai cikkeket. A Nógrád Honti Kultúrában. A kultuszminiszter 1930. szeptemberében Zalahalászra helyezi. A maga módján az iskola vezetése, de a tantestület nagyobbik fele is ott volt legtöbbször a tanítás mellett az iskolán kívüli népművelésnél is. Kecsethy igazgatótanító jobb keze volt Vohaner Gyula Géza, ki ha kellett, mint a „Kisterenyei Dalegylet" karnagya működik, de ha úgy kívánják, karácsonyra, illetve szilveszterre színdarabot vagy kabarét tanít be, hasznos elfoglaltságot és szórakozást adva gyermekeknekmés felnőtteknek egyaránt a szandai népfőiskola vezetője lesz. De a tantestület más tagjai is többször vitték kirándulni a gyermekeket a környékre, vagy éppen Salgótarjánba, ahol megtekintették „a vasgyárat és az üveggyár üzemét". 54 Mégis mik voltak az akadályai a tanítás hatékonyságának 1930-ig Egyértelműen első helyre kerül a zsúfoltság. Második helyre tenném a világháború alatti kultúrpolitikát, miről megállapíthatjuk, hogy maga az állam volt az iskolába nem járás kezdeményezője, amikor a mezőgazdasági vidékeken megrövidíti a tanévet, s a 10 éven fölülieket csak november 15 és április 15 között kötelezi az iskolába járásra. Sok kárt szenvedett az iskola épülete a különböző hadseregek beszállásolásától, s az amúgy is szűkös időkben volt úgy, hogy 60 mázsa szén jutott 5 tanterem fűtésére, és az igazgató saját 30 mázsa szenét adja át az iskolának. 55 egy is gyakran kellett szénszüneteket tartani. Természetesen az eredménytelenségben benne van egy-két tanító magatartása is. Például azé a tanítónőé, aki sérelmezi, hogy igazgatója figyelmezteti őt, hogy már 20 perce megkezdődött a tanítás. Vagy annak a tanítónak a magatartása, akit egy királyi tanfelügyelői leiratban kellett figyelmeztetni, hogy igazgatója heti 34 óra megtartására is kötelezheti. Szegények a szülők. Ezért hiányosak a gyermekek felszerelései. Révész Gyula tanító előadja: „hiába inti a gyerekeket, hogy hozzanak rajzirkákat" a szegénység miatt kevesen tudják teljesíteni kérését. Végezetül az eredménytelenség, illetve a gyenge eredmény okaként megemlíthetjük, a nagyfokú hiányzás, a kényszerbeiratásokat és a (gazdasági cselédeknél, pusztákon a tankötelesek bejelentése a munkaadó kötelessége volt) közönyt. Erről így tájékoztatnak az év vége felé készülő jegyzőkönyvek: „minden osztályban több mint a fele (tanuló) a tavaszi munkálatok következtében hiányzik, és az iskolába járók fele fölváltva hiányosan járnak, és lassan elmaradnak. Erre való tekintettel a vizsgák tartamát a tantestület május utolsó hetére állapította meg." 56 De nemcsak a szülők szegények, hanem szegény az iskola is, akárcsak a fenntartója. Ezért az igagatóknak pedagógiai munkájuk helyett sokszor a 296
