Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946

1915. szeptember 12-én közli a Nógrádi Hírlap a királyi tanfelügyelő jelentését, miszerint ,,az első és harmadik osztályoknak e tanév október 1-én kezdődik, s a mezőgazdasági területeken május 30-án végződik. A IV—

VI. osztályokat a községekben az általános ismétlő osztályokba utalták. Ezen tanulók oktatására november 15 és április 15 között kell időt szakítani.

38 A tanítás hatékonyságát rontja az a tény is, hogy állandósulnak a katonai beszállásolások. Kisterenyén 1916 májusában katonái állomásoznak az iskolában, az igazgató jeltni: ,,. . .e hó folyamán (1916 május 21.) kiköltöznek a katonák, — s mint ahogy írja — s ekkor ezen iskolában is rendes kerékvágásba zökken a tanítás."

39 Megjegyzem, a katonai beszállásolás ellenére nem történik évhosszabítás, az évzárás időpontja június első hete. Az elemi népiskola tantestülete Kisterenyén főleg nőkből és idősebb férfiakból állott, és így a bevonultatás nem éreztette hatását. A háború alatt a tanítói létszám az 1914/15-ös tanévben csökkent négy főre, amikor meghalt Borbás Ferenc igazgatótanító. 1917—18-as években Kajárik János teljesít rövid ideig frontoszolgálatot. A világháború alatt 1916-ban került Fodor Géza állami tanító Tiszaroffról Kisterenyére.

40 Feltételezésünk szerint hamarosan frontra kerlühetett, vagy legalább is behívták katonának, mert a naplóban csak 1917 február 24-től van nyoma nevének, amikor is a II. vegyes osztályt tanította. A létszám 92 fő, 51 fiú, 41 lány. A beírt 92 fő közül 86 tanuló látogatja az iskolát. Fodor Géza tanító aktívan részt vesz a község politikai életében, mégpedig nem a hatalom oldalán, mert 1918. április 14-én a Nógrádi Hírlapban a királyi tanfelügyelői jelentésben az alábbiakat olvashatjuk Fodor Gézáról: „Kisterenye községben olya nagy felfordulást idézett elő, s akit véglegesen eltávozott, s így remólhetőü hogy a község nyugalma hamarosan helyreáll." Hogy valójában mit is csinált Fodor Géza állami népiskolai tanító, azt bizonyosan nem tudjuk. Valószínű, része lehetett az 1917. november 25-én lezajlott háborúellenes asszony tüntetés szervezésében, s azután is felemelhette szavát a háború ellen. Az áthelyezésnek vagy nem tett eleget, vagy valamilyen módon visszakerült, mert a tanácsköztársaság alatt Fodor Géza állami tanító a direktórium titkáraként tevékenykedik, s ezért 1919. augusztusában letartóztatják, súlyosan bántalmazzák, majd fogházbüntetésre Ítélik, végezetül kényszernyugdíjazzák.

41 A kommün idején Kisterenye a frontvonalba esett. 1919. május 19-én itt verik meg a Salgótarján bekerítésére küldött, mintegy 450 fős cseh egységet a környék katonaviselt bányászaiból és földműveseiből szervezett egységek Székvölgyi Lajos vezetésével.

42 Az iskola az első világháború majd a tanácsköztársaság alatt, illetve annak megdöntése után a katonai beszállásolások alól 1920. augusztus 23-ón szabadult fel. Hogy milyen állapotban adták át a katonák az iskolát, erről az igazgató által írt jegyzőkönyv az alábbiakat mondja: ,,A vörösök, csehek és románok által okozott károk bizonyos tekintetben a sikeres oktatást meg fogják nehezíteni. A hat tanteremből csak négy van, amelyek közül egynek összes ablakai hiányozván, jelenleg nem használható." Az oktatást csak váltótanításban tudják megoldani, de a váltótanítást nehezíti az a tény — idézem — ,,a katonai beszállásolás miatt a múlt tanévben (1919/20-as tanév) egyáltalán nem lévén tanítás, circa 250 tanuló jár majd elsőbe. 4 tanulócsoportba. A kétszázötven elsősből 4 tanulócsoportot akarnak kialakítani, amit csak úgy tudnak végrehajtani, hogy minden tanerő két műszakban foglalkozik a gyermekekkel, tudniillik, két tanerő hiányzik.

43 293