Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886–1946

osztályonként és hetenként két-két órát kaptak, munkájukért „méltányos tiszteletdíjban részesültek." A tantestület tagjai vasár- és ünnepnapokon kötelesek a tanulókat istentiszteletre vezetni, és a mise időtartama alatt reájuk felügyelni. Az istentisztelet időpontja azonban nem zavarhatja a tanítás rendjét. A kultuszminiszteri leírat értelmében a szegény tanulók tandíjmentesek lettek, csak a beíratáskor kell 50 fillért fizetniök. A beíratási díjakból az iskolai könyvtár állományának gyarapítását kell megoldani. 1905. szeptemberében új épületben kezdődik a tanítás. A volt „bányakastélyban", a földszinten öt tantermet, míg az emeleten pedig 3 tanítói lakást és egy tanítói szobát alakítottak ki.

3 2 Mivel a mindennapos tanulói létszám a tankötelezettség be nem tartása ellenére is évenként 400 körül mozgott, amihez még hozzájött minden évben a gazdasági ismétlősök mintegy 100 fős csoportja, az új épület, illetve az abban engedélyezett öt osztály hamarosan szűkösnek bizonyult. Ezt látva a megyebizottság, 1911-ben a hatodik tanterem biztosításáról is tárgyaltak.

33 A faluban a 20-as években 1923 és 1929 között volt iskolabővítés. 1923-ban a település észak-nyugati részén felépült Chorin-telepen két tanterem, két tanerős bányatársulati iskolát nyit az SKB R.t, amely 1924-ben nyilvános jogot kap.

34 1927-ben pedig napirendre kerül a faluban felépítendő 5 tanterem, egy szolgalakásos iskolának a terve, amelyre 1927-ben a Nógrád megyei Tanfelügyelőség 13000 pengőt tartalékolt. Megjegyezni kívánjuk, hogy ugyanebben az évben Kisterenyén kívül még kilenc helyen terveztek iskolaépítést, melyre 120800 pengő segélyt és 14400 pengő kölcsönt biztosít a 35 megyebizottság. Ez már a Klebeslberg korszak. Az elvben 1927-ben engedélyezett kisterenyei iskolaépítést a községnek ingyen telekkel kellett támogatni, és mivel az építkezéshez szükséges igás és kézi napszámok kiállítását a község közvetlenül nem vállalja, amegye kötelezi a képviselőtestületet, hogy a napszámok költségánek összegét építse be éves költségvetésbe. Az építkezés jogának elnyerését nyilvános pályázaton hirdetik meg. A versenytárgyalás 1928. október 18-án történik, de a véghatározat csak 1929. június 29-én születik meg, amikor is kimondja a képviselőtestület: ,,az állami iskola építésére Peskó János és Nagy István építési vállalkozókkal kötik meg a szerződést, akik 44661 pengő és 93 filléres összegért vállalják a tervezett iskola megépítését."

36 Miután áttekintettük a tárgyi feltételek teljesítését, vizsgáljuk meg, hogyan alakult a tanulói, tanítói létszám. Az 1905—06-os tanévben a település 5 tantermes iskolájában öt tanerővel működött. Az 191 l-es bővítés a hatodik osztály belépése után általában 5—6 mindennapos tanulócsoportja volt az iskolának, a gazdasági ismétlős osztályok száma 3. Egy tanteremre 60—70 fő tanuló jut a mindennapos tanulókból. A gazdasági ismétlősökkel együtt a 90 főt is meghaladja ez az átlag. A fentiekből látható, hogy a vásárolt épület csak időlegesen segített a zsúfoltságon, amit mégis a vásárlás előnyére lehet írni, hogy részben megoldódott a tantestület lakásigénye. Megyei viszonylatban is a legzsúfoltabb iskolák közé tartozik a kisterenyei elemi mindennapos népiskola, mindössze 50 iskolánál nagyobb a szúfoltság. Itt a létszám mindenütt 80 fölött van. Némileg csökkent a zsúfoltság az első világháború alatt, mert ,,a mezőgazdasággal foglalkozó községekben csakis az első három osztályban indult meg a tanítás."

37 292