Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Valecsik Árpád: Adalékok a Nógrád megyei automobilizmus történetéhez

közlekedő gépjármüvek tartoznak". A rendelet ezen kívül forgalmi engedélyhez köti a gépjárműközlekedését, melynek kiadása előtt „a gépjárművet szakértői vizsgálat alá kell vetni."

36 A vizsgabizottság elnökét és négy tagját a belügyminiszter jelöli ki, s kök zülük egy MAC-tagot. A jogszabály 12 gépjárműkerületet hoz létre és eszerint határozza meg a rendszámtáblákon a folyószámok elé kerülő jeleket. Budapesten vörös római számokat, a többi helyen pedig fehér alapon vörös betűjelet állapít meg. Nógrád vármegye a budapesti gépjárműkerületbe lett beosztva Esztergom, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék valamint Kecskemét, Székesfehérvár tvh. városokkal együtt. Közös betűjelük a — В — volt.

37 A budapesti gépjárműkerületbe tartozóknak a székesfővárosi m.kir. államrendőrség főkapitányságán kell kérvényezni a forgalmi engedélyt. A nemzetközi utiokmányok kiadását viszont a MAC-r bízta a rendelet rendőrhatósági láttamozással. A jogszabály szerint gépjárművet csak az vezethet, aki vezetői tudásból eredményesen vizsgázott. Ezzel a rendelettel megjelenésekor szabályozni tudták a korabeli Magyarországon futó, összesen mintegy 1000 gépkocsi közlekedését. A MAC addigi tevékenységének elismeréseként felveszik 1904-ben az elismert automobil clubok nemzetközi szövetségébe, majd 1911. július 29-én I. Ferenc József a MAC-nak a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) címet adományozta. A KMAC évkönyvei, túrakönyvei nagyban elősegítik a magyar autós turizmus kifejlődését. Az 1912-ben kiadott évkönyvében már nógrádi tagok is szerepelnek. Mégpedig Huszár Elemér földbirtokos Keszegről, Lőwy Adolf gyáros Losoncról, Pejacsevich Mikó Endre gróf földbirtokos Ludányból, Rakottyay Gyula gyáros Losoncról, Reviczky Tibor földbirtokos Nézsáról, Solymossy Jenő báró nagybirtokos Kisterenyéről és egy női tag, Brüll Rinka Herédről.

38 A felsoroltak valamennyien rendes tagok voltak. Az 1925-ös KMAC évkönyvben ismét találkozhatunk nógrádi tagokkal, úgymint Almássy Imre gr. földbirtokos Felső-Petényről, Lőwy Hermann kereskedő Losoncról, Martens Ceasar (Freiherr von) földbirtokos Tereskéről, Prónay József földbirtokos Romhányból, özv. Brüll H. Gézáné Herédről és Rakottyay Gyula gyáros Losoncról.

39 A KMAC igyekezett kiépíteni vidéki hálózatát is kartellszerződés formájában. Az első vidéken alakuló kartellklub a Tiszántúli Automobil Club, amely Szabolcs és Hajdú vármegyékben alakult Nyíregyháza székhellyel, 1925. december 29-én. A Bükk és Mátravidéki Automobil Club 1926-ban kezdi meg működését és kiterjed az egész Miskolci hivatalos gépjármű kerületre, így Heves Borsod, Gömör, Abaúj és Zemplén vármegyékre. A Nógrád-Hont megyei automobil- és motorkerékpár tulajdonosok is szervezkednek. ,,A vármegyei automobil és motorkerékpár tulajdonosok elhatározták (1929. szeptemberében) hogy gazdasági érdekeik védelmére egyesületbe tömörülnek, s e célból a ,,Bükk és Mátravidéki Autobil Club"-hoz csatlakoznak, mint a klub nógrád vármegyei osztálya. A BÉMAC mihelyt Nógrádban a kellő számú jelentkezés megtörténik, Északmagyarországi Automobil Club"-ra változtatja nevét és ezzel Magyarország legnagyobb vidéki automobil egyesülete lesz. A szervezés munkájában a vármegye egész sport társadalma kész örömmel vesz részt, és a szervezőbizottsághoz egymás után jelentik be csatlakozásukat (1929. augusztus 20.) Salgótarjánban a motorosok már motoros alosztályt is alakítottak Fehér Tivadar zagyvapálfalvai gyárigazgató, RŐder Alfréd salgótarjáni bányatisztviselő és Márton István szeszkereskedő

40 vezetése alatt. A vármegyében a 258