Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Valecsik Árpád: Adalékok a Nógrád megyei automobilizmus történetéhez

tezett egy ideig a járat. A rendszeres és folyamatos Balassagyarmat-Salgótarján járatot a MA VART indította 1929. május 4-én.

27 Az előbb említett Túrakönyv egyébként 6 autóbuszjáratot tüntet fel, amely érinti a megyét. A Magyar Statisztikai Szemle szerint 1928-ban Nógrád és Hont vármegyében összesen 1 teherfuvarozó vállalat működött 1 db 2 tonnás tehergépkocsival, 28 de a Munka 1929 május 7. száma már a Papp és Fehér Teherfuvarozó cég hirdetését is közli.

29 1934-ben Salgótarján-Pétervására-Ózd vonalon is megindul a menetrendszerinti teherautóközlekedés, ezt két teherkocsi bonyolította le.

30 Ez a vállalat ózdi illetőségű volt és, hogy mennyi gondot okozott, azt bizonyítják a korabeli salgótarjáni polgármesteri iratok.

31 A közúti teherfuvarozás lassú elterjedését döntően az állam vasútvédő intézkedései befolyásolták. Az 1922. évi 12. te. volt az első, amelyik az autónak mint szállító berendezésnek szabad közlekedését akadályozta, mivel iparengedélyhez kötötte a fuvarozást. Ráadásul a kereskedelemügyi miniszter adhatta meg az elsőfokú iparhatóság helyett. Az engedélyt gyakorlatban csak 30 km-es fuvarkörzetre állapította meg és csak elvétve adott ki egész országra szólót. Az 1930. évi 16. te. 6. paragrafusa szintén kimondja, hogy nem adható ki teherfuvarozásra engedély, ha ,,a körzetben már meglévő vasúti, hajózási vagy gép jár mű vállalatnak közérdek által nem igazolt versenyt okozna".

32 Mindkét városban volt taxiközlekedés, melyet a városok szabályrendeletben szabályoztak. A balassagyarmati szabályrendelet kimondja, hogy ,,Balassagyarmat megyei város területén összesen 12 bérkocsi engedélyezhető, és a gépjárművel űzött gépkocsiipar kizárólag hazai gyártmányú gépkocsival és üzemanyaggal üzemeltethető."

33 Szép példájaként annak az iparpártoló politikának, amely még az 1907. évi 3 te. szellemét tükrözi. Mindezek után térjünk rá a hazai automobilizmus fejlődésében olyan nagy szerepet játszó Magyar Automobil Club tevékenységére. Kevés idő telt el, az első automobil magyarországi megjelenésétől és a hazai autózás szerelmesei — itt elsősorban Budapestre kell gondolni, hiszen főként ott volt viszonylag megfelelő infrastruktúra és főleg pénz — megalakították egyesületüket. Több sikertelen kísérlet után 1900. november 30-án a Royal Szállóban két már addig is működő csoport egyesült. Az egyiket Szapáry Pál gróf, Münnich Aurél, Székely Ferenc, Törley József és Reimen Gyula, a másikat Rüttner Kálmán, Győri Farkas Lajos és Janitsáry Iván képviselte.

34 A két csoport egyesülésével megalakul a Magyar Automobil Club, melynek elnöke Szapáry Pál gróf, alelnöke Károlyi Mihály gróf lett. Később 1906-tól pedig hosszú ideig Andrássy Gyula gróf volt az elnök. Alapszabályát 1901. április 18-án hagyják jóvá. A MAC azonnal heves propagandába fog az automobilizmus magyarországi terjesztéséért, népszerűsítéséért. Autókiállítgásokat, autó versenyeket, autóbemutatókat tart. Kiépíti benzinkúthálózatát és valamennyi autózással kapcsolatos kérdésben szakértőként hallatja szavát. A korai magyar autóséletet megpróbálja bekapcsolni a nemzetközi autósturizmusba, amely annál is fontosabb volt mert, a század első éveiben Európa-szerte életre kelt az autósturizmus, és tarthatatlanná vált az az állapot, hogy a közlekedési szokások, szabályok országonként, de gyakran még országon belül városonként is különbözőek voltak. Ennek kiküszöbölésére 1908-ban Párizsban megtartották az első útügyi tanácskozást, amelyen Magyarország is képviselte magát. A hazatérő bizottság javaslata alapján a belügyminiszter 1910 tavaszán adta ki 57000/1910. BM. Sz. rendeletét a gépkárművek közúti forgalmáról

35 amelyben kimodják, hogy ,,e rendelet hatálya aká a közutakon sínpálya nélkül 257