Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Balogh Zoltán: Adatok Salgótarján r. t. város kereskedelmének történetéhez

fogyasztási cikkek mennyisége növekedett, választéka bővült. Az új ipari vagy bányász településeken elsősorban a népességszám gyarapodása, a rohamosan növekvő bányász- és munkásréteg, valamint az egyéb alkalmazottak számának rohamos fejlődése a kereskedelem tevékenységi körének kibővülésével járt együtt. Emelkedett — egyre táguló körben — az egy főre jutó fogyasztás. Az életkörülmények javulása, modernizálódása abban is megnyilvánult, hogy a korábban luxuscikkeknek számító, csak kevesek által fogyasztott, illetve használt cikkek vásárlói köre szélesedni kezdett. A változások egyik, teljesen általánosan jelentkező hatása a szatócsboltok, vegyeskereskedések szaporodása volt. A városok növekvő népessége a kereskedelem bővülését igényelte, illetve a lakosság fokozódó fogyasztása egyre több állandó üzlethelyiségben árusító kereskedő számára nyújtott megélhetési lehetőséget. A szatócsboltok a mindennapi közszükségleti cikkek viszonylag széleskörű választékával felszerelve nemcsak élelmiszereket és élvezeti cikkeket, de különféle, főleg gyakrabban keresett iparcikkeket is árusítottak, ami a vásárlókhoz való rugalmas alkalmazkodás újabb oldalát jelentette. A gazdasági és társadalmi változások további hatása a tulajdonképpeni kereskedelemre az élelmiszereket, valamint mezőgazdasági termékeket árusító szakboltok megjelenésében is felismerhető. Ennek első jeleit már tulajdonképpen korábban is megtaláljuk a gyarmatárukkal kereskedő boltok különválásában, melyek utódai a nagyszámú fűszerüzletek. Ezek jelentős része sok helyen kevésbé különbözött a szatócsboltoktól, mert fűszeren és élelmiszeren kívül élvezeti cikkeket és a háztartásban használatos tisztítószereket — valamint korábban a kezdeti időszakban világításhoz használatos szereket — is árusított. Mellettük ezután az élelmiszerkereskedelem sokféle szaküzlete vált külön, gyakran a piaci árusításban már kialakult specializáció szerint (tej és tejtermék, baromfi és tojás, hal, főzelék és gyümölcs), esetenként azonban sajátos városi szakkereskedések is létrejöttek, pl. csemegekereskedés. A mezőgazdasági termékeket árusító boltok részben szintén a piacok, nagyobb részben azonban inkább a vásárok kereskedelmi forgalmának az örökösei. Szakosodásuk többnyire magától értetődő : kereskedés élő állatokkal (marha, sertés, ló, juh) és állati termékekkel (nyersbőr, gyapjú, csont, toll, stb.) gabonával, részben feldolgozott formában is (így pl. őrleményekkel), valamint mindenféle növényi termékkel. : A fogyasztópiac növekedésének és a fogyasztási cikkek tömegtermelése kiterjedésének másik fontos következménye a tulajdonképpeni kereskedelemben az iparcikkeket árusító szakboltok megjelenése, illetve számának növekedése és árufajták szerint fokozódó differenciálódása volt. Az iparcikkboltok szaporodását, az iparcikk-kereskedelem kiterjedését egyaránt befolyásolta az, hogy a kisipar milyen mértékben elégítette ki a lakosság szükségleteit, —illetve milyen volt a házilag készített cikkek aránya; — valamint az, hogy a gyáripar mikor és milyen mértékben tért rá az egyes fogyasztási cikkek gyártására. A ruházati cikkek, és műszaki cikkek, vegyipari termékek esetében meghatározó volt a kereslet, valamint az, hogy mikor váltak az új iparcikkek jelentősebb mennyiségben eladásra kínált áruvá. A vas- és gépipar fejlődése nemcsak a fogyasztási cikkekkel, de a termelőeszközökkel (szerszámok, gépek, gépek, félkésztermékek) folytatott kereskedelmet is fejlesztette. Az életviszonyok modernizálódásának, a kulturális színvonal emelkedésének következtében bővült a könyv-, folyóirat- és napilapforgalom, a papír- és 244