Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)

Balogh Zoltán: Adatok Salgótarján r. t. város kereskedelmének történetéhez

Balogh Zoltán Adatok Salgótarján r.t. város kereskedésének történetéhez ,,.. .a városközép, nyomott képével és főterével, lehetne valahol Szibériában is. Körül mélabús házak állnak, némelyiken a szokott naiv és parvenü tympanon árnyékolja az ablak tetejét, mint egy nevetségesen neoklasszikus szemöldök. Másutt félmeztelen nagykeblű delnők és izmos atlaszok emelik a tetőt, azzal a gólyamesével áltatván a járatlanokat, hogy ők tartják a tetőszerkezetet, nem a falak. Egy-egy modernebb épület csodálkozva áll az áporodott házaknak ebben a birodalmában, s a főtéren nincs kövezés, mert ott nem igen járnak autók... csak vasútállomás van ott a Monarchia egykori vasúti épületeinek elszürkült téglaszínében, már akkor elhervasztva az utas esetleges jókedvét, mikor kiszáll a vonatból. A sáros főtér szegélyén világító óra mutatja, hogy mégiscsak városban van, aki arra jár, de a világítás lényegesen gyöngébb, sápadtabb és penészesebb, mint bármelyik vállalat kaszinója előtt." Az ekkor már több mint egy évtizede várossányilvánított Salgótarján városi arculatáról rajzolta ezt a lehangolóan szürke, reménytelenül sivár, sötét képet Szabó Zoltán. В látványban van valami szimbólum erejű. Salgótarján fejlődésének arra a sajátosságára, ellentmondására utal, amit szinte szállóigékké vált — sajnos gyakran már közhelyszerűen emlegetett — gondolatokkal úgy szokás megfogalmazni, hogy ,,— Salgótarjánt a szén tette várossá, — csak a neve volt város — ez a város, amely nem született, hanem készült." Készült pedig — folytatta Szabó Zoltán — nem olyan szempontok szerint, hogy miként lehetne szebb és városibb város..." Dolgozatunkban azt kívánjuk közelebbről szemügyre venni, hogy a várossányilvánított Salgótarján mennyire tudott megfelelni a városi kritériumoknak, mennyire volt képes eleget tenni a városi funkcióknak, milyen lehetett a polgárosulás, a városiasodás szintje. Számunkra — a muzeológiai megközelítés miatt — a legérdekesebb, legizgalmasabb szelete, összetevője ennek a problémakörnek a városlakók életmódjának, az itt élő emberek mindennapjainak, városi létüknek a kérdése lehet. Erre vonatkozóan éppen az emberek napi igényével való szoros összefüggése miatt úgy gondoljuk kifejező erővel bírnak, eligazításul szolgálnak — s nem utolsó sorban feltárhatóak, beláthatóak, kutathatóak — a városi kereskedelem alakulására, jellemzésére vonatkozó adatok. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a várossányilvánítást követően 1922— 1929 között milyen volt a városi kereskedelem helyzete, ágazati megoszlása. A salgótarjáni kereskedelem sajátos jellemzőinek érzékeléséhez kiindulásként természetesen egy tágabb helyzetkép, az általános viszonyok ismerete, városiasodás és kereskedelem összefüggése szükségeltetik. Általános összefüggések Az iparosodás és a városiasodás előrehaladásával megnőtt a fogyasztók tábora, azoké, akik a fogyasztási cikkeket vásárlás útján szerzik be. Ugyanakkor a tömegtermelés kiterjedésének eredményeként az eladásra kínált 243