Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XV. - Nógrádi Történeti Évkönyv Belitzky János emlékének tiszteletére (1989)
Gajáry István: A budai gyáripar a reformkorban. Gyárnokok a város társadalmában
JEGYZETEK A dolgozat a VEAB 1988. novemberében megrendezett „Kézművesipar és társadalom" című konferencián elhangzott előadás bővített, részben átdolgozott változata. Az itt szereplő pénzértékek általában bécsi (váltó-)forintban értendők, kivéve a konvenciós (pengő-)forintban kivetett adót. 1. A kérdés kutatásának fontosságára már Ungár László is utalt, mégis csak az utóbbi évtized során kezdődött meg a reformkori gazdaságtörténet alaposabb kutatása. Nagy— Bonis, Eperjessy hivatkozott munkáit, valamint szinte a teljes, magyar gyáripartörténettel foglalkozó irodalom (Gömöry Lajos, Kun Andor, Matlekovics Sándor, ...), így az újabb kori üzemtörténetek is. Más szerzők (pl. Endrei Walter) főként a műszaki, vagy más technikatörténeti adatok feltárását végezték el mélyebben, vagy filológiailag sok pontos adatot egyoldalú gazdaságfilozófiai indíttatás miatt torzult társadalomtörténeti következtetésekkel ítélték meg a gyárnokok tevékenységét (Mórey Gyula). A dolgozatban szereplő gyárnokok egyike sem szerepel lexikonainkban, vagy más, közkézen forgó publikációban, pedig igen érdekes lehetőséget nyújtana pl. Lengyel György munkájához hasonló elemzésük, esetleg a feldolgozásba való bevonásuk. A szerző ezúton is köszönetet mond Bácskai Verának, Czaga Viktóriának, Halmos Károlynak, Kövér Györgynek és Lengyel Györgynek, akik részben hasznos tanácsaikkal, részben kézirataik rendelkezésre bocsátásával segítették munkáját. 2. Endrei, Bencze—Dombóvári—Tóth. 3. Nagy 135. 4. Horváth stb. 5. Fő forrásunk itt és a későbbiekben is: BFL IV. 1006/c. ós IV. 1005/d. kötetei. 6. Horváth 377. által említett pest-budai gyárak: Valero, Lichtl Károly cukor-, illetve sztearin- és szappangyára, téglagyár, a készülő lisztgyár (feltehetően azonos a későbbi Hengermalommal), valamint 3—3 „chemiai"-, bőr- ós olaj-, 2 liqueurgyár. A hiányos, lényegében csak számszerű adatokban közölt üzemekről további biztos azonosító adataink nincsenek. 7. Mérei 91, 106—107, 190, 302. 8. A 3, főként feldolgozási mód és anyagok szerint elkülönülő tímár-cserzővarga-irhatímár névhasználatával nem kívánok bővebben foglalkozni, ezeket e korban is keverve alkalmazták a különböző forrásokban. Szintén csak megjegyzésként kívánkozik ide, hogy 1838-ban összesen — Thomáékkal együtt, de Kohner nélkül — 13„ bőrös mester" volt Budán. 9. Erről részletesen lásd a szerző hivatkozott munkáját. 10. Garády, C. Harrach, Felhő. 11. BFL IV. 1009/d. 1824. 32. köt. (Wasserstadt) 240. 12. BFL IV. 1002/p. III. 217/a. Csak érintőlegesen kívánjuk megjegyezni, hogy a többi gyámok családi kapcsolatai sem érdektelenek kutatási szempontból. Müller Fülöp egyetlen fia, Bernát a pesti ,,A Megváltóhoz" cégórű patika tulajdonosa, egyik veje Kölber pesti kocsigyáros, a másik a módos, földbirtokkal rendelkező budai Trittenwein-család egy tagja, a harmadik pedig az a Semmelweis nevű kereskedő, akinek egyik fia az orvos Ignác volt. BFL IV. 1002/p. HL 415. 13. Tisztában vagyunk vele, hogy a betáblázások csak a hosszú távra nyújtott hiteleket tartalmazzák, s a rövid lejáratú, váltókon alapuló, többnyire az előbbinek sokszorosát kitevő hitelforgalmat nem, de jelenleg megközelíthető forrásanyag az utóbbiak követésére nem nyújt lehetőséget. 14. A törvénycikk 7. §-a szerint: ,,Az eddig történt betáblázások azonban, mint azon csődületekben, amelyek már folyamatban vannak, vagy a jelen törvény kihirdetése után három esztendő alatt fognak támadni, az adósnak ingó javaira nézve is adnak a hitelezőnek elsőbbséget, de ezen három évek lefolyta után támadó csődületeknél az eddigi betáblázások ereje is az adósnak egyedül ingatlan javaira terjed." (Gegus Dániel ford.) 15. A gazdasági életet jelentősen átalakító „törvénycsomag" a következő cikkekből állt: 15. te. — A váltótörvénykönyv; 16. te. — A kereskedők jogviszonyairól; 17. te. — A gyárak jogviszonyairól; 18. te. — A közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól; 19. te. — A kereskedői testületről és az alkuszokról; 20. te. — A fuvarosokról; 21. te. — A betáblázásokról; 154
