Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban
megjegyezni, hogy Tatlin 1920-ban a forradalom évfordulója tiszteletére Pétervár egyik főterén „összvárosi színjáték"-ot tervezett, melynek témája az „Emlékműépítés" volt. „Inprovizációs játékot képzelt el." V. ö.: Sztrigaljev 1976. 16—17. Az „azonos metaforák" működéséhez a Nagy Francia Forradalom győzelmét követően a művészet és a propaganda kapcsolatához; David Lloyd Dowd: Pageant-master of the republic. Jacques-Louis David and the French Revolution. 1948. Festivals: A Propaganda Technique. 45—77. An Artist Serves the Republic. 78—97. és különösen Propaganda and the Republic of Virtue 125. skk. 56. Pierre Francastel: Művészet és társadalom. Válogatott tanulmányok Bp. 1972. 80. V. ö.: Németh Lajos bevezető tanulmánya Francastel munkásságáról, különösen: 8. 11.13. 57. K. N. Afanaszjev: Eszmék, tervek, épületek. Szovjet építészet 1917—1932. Corvina 1977. 73—75. Hogy a váltás folyamata mennyire nem egysíkú volt ahhoz v. ö. : Goloszov ; Zujevklub Moszkvában a Lesznaja utcában. 1927. Afanaszjev id. mű 36. kép. Pioniers ... 1198—1201. képek. * 58. Id. mű 1977. 74. és Pioniere ... 633—635. képek, I. fázis. 59. Uo. 75. A 2. építési fázishoz lásd. Pioniere ... 636—637. képek. 60. Id. mű 1977. 74-75. 61. Marosi id. mű 1984/4. 517. skk. (Lásd később, v. ö.: 129. jegyz.) 62. V. ö.: id. mű 1977. 75. Tatlin is ellenezte, mert „jelenleg az építőművészeiben az alkalmazott formákra bizonyos megcsontosodott sematikusság a jellemző" id. mű 1984. 35. 63. Id. mű 1977. 75. Pevsner „a black unrelived cube"-ról ír és a forma kapcsolatokhoz, lásd: Nicolaus Pevsner: A History of Building types. London 1976. National monuments and monuments to genius. 26. 64. Id. mű 1977. 75. és 86—87. képek. (Lásd még Pioniere ... 638—640. képek a 3. végleges architektúrához (1929— 30.). 65. Ui.: a torony nem a Szpasszkaja-torony és a Nyikolszkaja-torony határolta a Vörös tér felé tekintő Kreml fal felezőpontján áll. 66. Hermann István: A szocialista kultúra problémái. Kossuth 1970. különösen a 4. fejezet; A megvalósult szocialista kultúra. 409—516. 67. Uo. 411. V. ö. : A teóriát Sztálin helyenként a hit kategóriáival cserélte fel. uo. 512. 68. Uo. 434. „Szigorúan logikai historicisztikus teória ez, amely szinte pozitivista jellegű praxissal kapcsolódik össze." 69. V. ö. : Marosi id. mű 1984/4. 524—525. és 1985/1. 45. A középkori udvari reprezentáció egyik „... központi alapeleme" volt az ereklyekultusz. Megjegyzendő, hogy a középkor ereklyéi, „ha rejtve maradtak volna, aligha tölthették volna be reprezentatív funkcióikat" ! 70. Néhány példa az alábbiakban. A képek forrása Pioniere ... 1983. id. mű. A Belogrud Munka Palotája Pétervár 1919. U. ő. 1922—23-ban Moszkva számára is tervezett. 174—176. és 177—179. képek. I. Goloszov a moszkvai „Munka Palotá"-ját tervezte meg tornyos-spirális homlokzattal 1922—23-ban. 261. kép. Hasonló G. Ludvig megoldása is, 532—534. képek. Lásd még a Vesznyin fivérek terveit 483—487. képek. 1925-ben Ogyesszában terveztek a forradalom hősei és Lenin számára tornyos, szobros a spirális motívumot is felhasználó mauzóleumot 248. kép. „Az októberi forradalom a nagyság álmát szülte. Az ennek megfelelő építészeti eszme a munkások leningrádi palotájának felépítése volt (1919.), majd a Munka Palota (Moszkva 1922.), a Szovjetek Palotája (Moszkva 1923.), végül pedig a moszkvai Szovjetek Palotája (1950.). Mindezek egyazon gondolat megvalósításának kísérletei." Afanaszjev id. mű 39. 71. Mojzer id. mű 26. 72. Uo. 27. V. ö.: G. Ludvig 1932. 546-548. képek. In: Prioniere ... (A Szovjetek Palotája Moszkvában.) 73. Afanaszjev. id. mű 77. 74. Uo. 75. Uo. 77—78. Le Corbusier pályamunkáját „klasszicista álklasszicista és modernista tervek antitézise"-ként minősíti, uo. és 88—90. képek. Zsoltovszkij terveihez. 2. változat Afanaszjev 91—92. képek, és Pioniere ... 1109., 1110. képek (1931.) Tornyos, figurális. 3. változat Pioniere... 1116. kép. Gelfreich, Iofan és Scsuko: modell 1931-ből spirális motívummal és szoborral. In: Pioniere. .. 1111. kép. 4. változat 1933-ból 1127. kép uo. Lásd még uo. 710. kép. 1933—35. 76. Mojzer id. mű 30. Az ún ötvenes évekhez, Szabó Bálint: Az „ötvenes évek". Elmélet és politika a szocialista építés első időszakában Magyarországon, 1948—1957. Kossuth 1986. Építészetéhez: Magyar Építőművészet (továbbiakban: M. É. 1984/3. tematikus szám. Összefoglalóan és irodalommal: Merényi Ferenc: A magyar építészet. 1867— 1987. Bp. 1969. Korszakunkra, 119. skk. Az ideológia demonanciájához: Hankiss Elemér: Diagnózisok 2. Gyorsuló idő. 1936. 13. 19—20. Retorikájához: pl. A hetven éves Sztálin. írta: Rákosi Mátyás. In: Nehéz esztendők krónikája. 1949—1953. Dokumentumok. Bp. 1986.184. sk. Rákosi Mátyás — „Sztálin legjobb magyar tanítványa" — idézi többek között: Poszkrjobisev et-at; „Minden csodálatra méltó e nagy emberben... gondolkodásának csodálatos világossága ..." Mikoján et-at : „Mint Lenin ő testesíti meg a legmélyebb emberi szeretetet és az önzetlen harcot az ember teljes felszabadításáért. . . egyéni tulajdonságai az emberé csakúgy, mint a forradalmáré csodálatba ejtik környezetét. Félelmet nem ismerő és bátor, rendíthetetlen hidegvérű és körültekintő...". Kirov et-at.: „... a hatalmas győzelmek gigászi szervezője ..." A korszak infantilizmusához is „kedves" adalék a Szabad Nógrád „Sarokba állítjuk" rovata: A sarokba állítjuk A. M. csecsei cséplőmunkacsapat vezetőt, mert részeg volt és ezért a cséplőgép nem tudott dolgozni. (...). rajzzal illusztrálva! Sz. N. 1952. júl. 30. (pl.) 399