Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Közlemények - Természettudomány - Hír János: A bátonyterenyei (csengerházi) löszfeltárás faunavizsgálata

1. táblázat 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 160-200 200-240 240-280 280-320 320-360 360-400 400-440 440-480 db % db /o db o/ /0 db % db o/ /0 db % db % db % 1 1,0 1 1,6 + + + + 9 9,3 7 11,6 15 20,5 17 3,2 12 2,2 13 1,4 1 0,1 3 0,2 13 13,4 10 16,4 12 16,4 225 42,0 264 48, 501 52,7 412 43,4 662 59,2 30 31,0 8 13,0 9 12,3 66 12,3 28 5,0 31 3,2 8 0,8 — — 21 21,6 14 23,0 22 30,0 146 27,2 139 25,4 236 24,8 368 38,8 274 24,5 — — 1 1,6 1 1,4 3 0,5 1 0,18 5 0,5 6 0,6 1 0,09 3 3,1 4 6,5 1 1,4 31 5,7 13 2,4 — — 17 1,8 15 1,3 1 1,0 2 3,3 2 2,7 8 1,5 13 2,4 53 5,6 50 5,3 43 3,8 — — 1 1,6 — — — — 5 0,9 14 1,5 20 2,1 55 4,9 1 0,2 2 0,36 — — — 2 3,3 — — — — — — 1 0,1 — — — — 1 1,0 — — 1 1,4 — — — — — — — — — — — — — — 1 1,4 — — 1 0,18 — — — — — — 1 0,18 1 0,1 2 0,2 4,6 2 0,2 18 18,5 12 19,7 10 14,0 37 6,9 64 11,7 86 9,0 44 0,2 4,6 63 5,6 3 0,5 4 0,7 10 1,0 21 2,2 — — + — — — — — — — — — + — — — — — — — 97 99,9 61 101,0 73 101,5 537 101,5 548 99,8 951 99,9 949 99,9 1118 99,8 2660 gálataiból azonban úgy túnik, hogy É-Magyarországon a faj nemcsak egy rövid időszakban volt tagja a faunának. Egyaránt előfordul ugyanis a Sajó Il/a, Il/b és IV. sz. teraszaira települő löszökben. Mindez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a mai Murányi-karsztra korlátozódó reliktum area a pleisztocénben magában foglalhatta az Északi-középhegység nagy részét (?); a Dunántúlon ugyanakkor nem tudott tartósan megtelepedni. A Clausiliidae család tagjai ma elsősorban nedves erdei környezetben érzik jól magukat. Két fajuk viszont a löszben is előfordul, bár többnyire alacsony gyakorisággal. Felbukkanásukból nem teljesen nyílt, hanem legalábbis bokros sztyeppre következtethetünk . Limacidae: a csupasz csigák közismerten nedvességkedvelők, ezért a löszökben mindenütt csak szórványosan fordulnak elő. 433