Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: A Mikszáth-család

TOK ALATT — S MINDEN TOVÁBBI ANYAGI ÁLDOZAT NÉLKÜL — MEGOLDÓDOTT, TELJESEDETT A KÉRÉS. ÍGY LETT ALBERT LÁNYA MIKSZÁTH-CSENEYNÉ, ÉS AZ UTÓDOK ÍGY IS VISELIK AZÓTA, JOGOS BÜSZKESÉGGEL. ANNI NÉNI HŰSÉGES MARADT FÉRJE EMLÉKÉHEZ, SOHA NEM MENT ÚJRA FÉRJHEZ. Pedig mehettem volna. Volt nekem társaságom az uram halála után is. Meghívtam a barátaimat, az elnöki osztályt, nagy vacsorákat is adtam, mert disznót is öltünk mi Horpácson. Sok férfi volt körülöttem, mind nagyon udvariasak, közeledtek, udvaroltak Volna, de én távol tartottam magamtóTőket. Meg miért is mentem volna újra férjhez ? Szerettem a Bercit, a lányomat, minek menjek mégegyszer, azért, hogy rosszul sikerüljön. Persze ez csak afféle mondás. Az igazi ok az volt, hogy én átéltem azt, hogy ha akárhová mentem társaságba és bekiabálták: Mikszáth Albertné, akkor mindenki felemelte a fejét. Nagyon büszkén viseltem én ezt a nevet. Én mindig törtem azon a fejem: a Bercinek hogyan kéne emléket állítanom, hogy lássák, milyen fia volt az apjának, az öreg Mikszáthnak. Hát kisütöttem magamban, hogy a lányomat fiúsitani fogom, megfizetek, ha kell katonaságot, mindent. Mert ha meghalok egy regasszonnyal több van a föld alatt, és semmi tovább. De azt szerettem volna, hogy a Mikszáth név maradjon meg örökre, és én ezzel tudtam ehhez hozzájárulni. . . Köszönettel tartozunk Anni néninek a vallomásáért, de köszönetünket igazán kifejezni azzal kívánjuk, hogy felelős kritikával kutatjuk azt, amire szavaival ráirányította a figyelmünket Közreadta: Kovács Anna FORRÁS ÉS IRODALOMJEGYZÉK 1. A Mikszáth Albertnével készült beszélgetés teljes авд-aga, videofilmmel együtt a Nógrádi Sándor Múzeum Irodalom történeti Gyűjteményének hangtárában található. 2. Szombathy Viktor: Mixát — Miksz&dt — Mikszáth. 22. old. (kézirat) Nógrádi Sándor Múzeum, Irodalomtörténeti Gyűjtemény adattára. Szombathy Viktor tanulmányához szintén Anni nénitől gyűjtötte a horpácsi időszakra vonatkozó adatait. 3. Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései. Bp. 1922. Athenaeum. 4. Mikszáth Kálmán: A gyerekek. Bp. 1910. Révai Testvérek írod. Int. az Országos Jubileumi Bizottság megbízásából. 5. Mikszáth Kálmán Összes Művei (24., 25., 26. köt.), Levelezése I—III. köt. (Szerk. : Bisztray Gyula, Király István) Bp. 1961—1962. Akadémiai Kiadó. 6. Méreyné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és Tájmúzeumainkban. Bp. 1963. MTA Könyvtárának Kiadványai. 7. Miklós Róbert: Mikszáth Kálmán horpácsi fundusa. In: Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960—61. 69—83. p. 8. Gergely András : Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán ... in. : Történelmi Szemle. 1971. 3—4. sz. 406—437. p. 9. Gergely András—Szász Zoltán: Kiegyezés után. Bp. 1978. Gondolat. (Magyar História) 0. Horváth Zoltán: Magyar századforduló. A második reformnemzedék története (1896—1914) 2. kiad. Bp. 1974. Gondolat. 1. Merényi László: Boldog békeidők... Magyarország 1900—1914. Bp. 1978. Gondolat. (Magyar História) 2. A nagyváros fényei és árnyai, (összeáll. : Hanák Péter) in. Hogyan éltek elődeink ? Fejezetek a magyar Művelődés történetéből. Bp. 1980. Gondolat. 171-191. p. 417