Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban
típusok révén is. Id. mű. T. Sz. 1984/4. 518—519. 523. Az ideáltipikus „uralkodói" ábrázolások vonásait \s relmutató késői gyűjtemény: Rákosi Mátyás élete képekben. Szikra 1952. Ez az album népünk és pártunk bölcs vezére és tanítója Rákosi Mátyás elvtárs 60. születésnapjára készült. Az építészetben a Budai vár helyreállításakor nyertek egy ideáltipikus formát az ún. Buzogány-toronyban. A falkutatás 1951-ben teljesen függőleges középkori magot mutatott ki, a rekonstrukció-kiegészítés az „ellentmondó metszetábrázolások" nyomán egy „szkematikus típust" valósított meg 1953-ban. Galavics Géza hívta fel a figyelmünket, hogy sokkal inkább ikonológiai alapú megoldással állunk szemben, mint egyszerű,.műemlékvédelmi elvek és megoldások" problematikájával. Nevezete* sen: „Munkásököl vas ököl, oda csap ahová köl!" Vö.: Gerő László: A Budai Vár Helyreállítása. Bp. 1951, 132—134. Gerő László: Magyarországi várépítészet, Bp. 1955. 270—276. (Az erősen retusált politikus portréfotók is hasonló módon működnek. Ugyan az egyéni vonásokat nem tüntetik el, de mindenképpen a személyiség f iziognomiájának ideális összerendezettségét és egyfajta időn kívüliségét biztosít elemelkedve a köznapi léttől, képviselve az egészet átható eszmerendszert, amelyet miként a portrét nem érintheti az idő eróziája.) 132. Vö. : Jürgen Habermas : A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Bp. 1971.14—20. és 10. jegyzet. 133. Rényi András: Szempontok a képzőművészet ideologikus funkcióinak kérdéséhez. In: Realizmus a képzőművészetekben. Szerk.: Szerdahelyi István. Kossuth 1979.182—288. különösen 274. 134. Uo. 135. Adalék a „történelmi ballaszt' (Bandman) kialakításához. B. J. nyilatkozata (itt és most lényegtelen, hogy valóban az alábbiakat mondta, vagy csak a szájába adták) miután a tervkölcsönhúzáson 25 000,— Ft-ot nyert: „Mikor megtudtam, hogy nyertem, mindjárt az jutott eszembe, amit Rákosi et. mondott, hogy a pártra mintegy sziklára építhetünk. Amit a párt ígért, még mindig betartotta. Amit a szocializmus felépítéséhez kölcsön adtunk az államnak, azt sokszorosan kapjuk vissza, közvetve és nagyon sokan, mint én is közvetlenül." Szabad Nógrád 1952. 3. 26. 136. Vö.: Marosi 1984/4. és 1985/1. id. művek. 137. Cirlot. id. mű. Numbers. 138. Vö.: H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. Bp. 1984. 111. skk. 119.(!) és 121. 139. Megfontolandó N. Laurin-I'renette fejtegetése. Marx egy híres passzusából kiindulva: „az uralkodó eszmék minden korban az uralkodó osztály eszméi" (német ideológia), mert ezek saját uralmának az eszméi — úgy fogalmaz, hogy „az uralkodó eszmék az uralom eszméi", ami a „totalitárius állam" vonatkozásában, mint „az eszme uralma a gondolat hiánya" mutatkozik meg. A gondolatmenetbe illesztve a Rákosi-bástya „az állam és alattvalói közötti szimbolikus viszony" kifejezője, mely azt a célt szolgálja, hogy elfogadtassa „az alattvalókkal, hogy uralmat gyakorolnak felettük." Vö.: N. Laurin-Frenette: Az értelmiségiek és az állam. Szociológiai .Figyelő. 1986/1. ELTE Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ. Kézirat gyanánt. 5—15. különösen: 9. 13—14. 140. Vö.: Hankiss Elemér: Diagnózisok 2. Bp. 1986. 66—67. (Korszakunk egészére: 9—97.) „totális államszocializmus" 26. 141. Vö.: Frenyó Zoltán: Történeti világ és eszkatológia. Világosság 1987/4. Gyertyán Ervin: Vallásról és ateizmusról — más összefüggésben. Kritika 1986/3. Az ötvenes évek eszkatológikus vonásához és a „jövőre vonatkozó anticipáció"-jához, lásd még: Richard S. Willen: Az időorientációk: egy kultúrszociológiai szerkezet. In: So. fi. 1985/2.111—121. Az eszkatológia mint a „végső dolgok doktrínája" . .. olyan várt eljövetelre vonatkozik, amely a történeti időn túl és azon kívül helyezkedik el." 115. Korszakunkra vonatkozóan a „várt eljövetel", „világi változata" a történelmi időn belül, emberi léptékkel is belátható konkrét időponthoz is kötve jelent volna meg. Az eszkatológikus időorientáció művészetét a „szimbolizmus és allegória kombinációja" jellemzi. 116. 142. Vö.: Pierre Bourdieu: Az identitás és reprezentáció. Szociológiai Figyelő. 1985/1. 7—22. Különösen 14. „ ... a felidézés által... a reprezentációk be tudják hozni a realitásba azt, amit kinyilvánítanak." 143. Vö.: Martin Heidegger: Der Ursprung des kunstwerkes. In: Holzwege. Vittorio Klostermann. Frankfurt a. M. 1980. 25. skk. 64. „Die kunst ist das Ins-Werk-Setzen der Wahreit." Köpeczi Béla szerk. Az egzisztencializmus. Bp. 1984 4 187—195. Fehér M. István: Martin Heidegger. Kossuth. 1984.158—160. 144. N. m. L. XXIII. 526. Tu. III. 16. 14. A vörös csillaghoz vö.: P. Bourdien id. mű 10.: „ ... a mentális reprezentáció"-k képezik a „tárgyi reprezentáció alapjait is, ami dolgokat jelent (emblémák, zászlók, jelvények) ... és a szimbolikus manipuláció olyan stratégiáit, amelyeknek célja, hogy mások fejében alakítson ki (mentális) reprezentációt ezekről a tulajdonságokról és hordozóikról." A vörös csillag, mint a proletár-internacionalizmus szimbóluma. Egyenlő oldalú háromszögekből El Liszickij szerkesztette. Aradi Nóra: id. mű 211. 145. N. m. L. XXIII. 527. V.B. V.8.2—3.Az indoklás 4. pontjában éppen elolvasható az „ún. Rákosi-bástya" megnevezés, ti. a lap alja hiányzik. A harmadik oldalon: „1952. május 1.—december 31-ig terjedő időre 2 fő őrt kell alkalmazni, hogy az ott elhelyezett szerszámok és anyagok állandó őrzés alatt legyenek, továbbá, hogy a már elkészült munka épsége megóvassék. Ugyancsak alkalmazni kell 2 fő kőfejtőt és cca. 4 hónapi időtartamra. A 2 fő őr havonta 1000 Ft, a 2 fő kőfejtő havonta 2000 Ft munkadíjat igényel, így 8ХЮ00 és 4X2000 Ft = 16 000 Ft póthitelt a Vb. engedélyezni." 146. Kudela József szíves szóbeli közlése szerint mintegy 100 000 Ft (a teljes költségeket 250 000 Ft körülire becsülték) gyűlt össze. Azonban 1952. nyarán központi rendelkezésre minden társadalmi munkából és egyéb akciókból befolyt összeget a koreai nép megsegítésére kellett továbbítani. A téglajegyet egyelőre Kudela leírásából ismerjük. A „Rákosi-bástya" valamilyen ábrázolásával volt ellátva. Sajnos mindezidáig nem került elő egy példánya sem. 402
