Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban

Egy visszaemlékező — В. S.-né — szerint a társadalmi munkára való mozgósítás a pécskői „Béke-bástya" felépítését célozta, amit a sziklacsúcs ( !) legtetején kívántak megépíteni. 147. Vö. : N. m. L. XXIII. 526. Tü. III. 16. 3. A Szabad Nógrád 1952. márc. 8-i száma tudósít arról, hogy a SalgótarjániAcélárugyár középfokú politikai iskolája Jancsika et. vezetésével ünnepi szemináriumot tartott (III.4-én) ahol megtárgyalták Rákosi et. „életéről és élete tanulságairól szóló anyagot". Pampulik Nándor és Vincze Mihály elvtársak, akik vörös katonák voltak, elmondták, hogy ugyan nem látták személyesen Rákosi et-.at a harcok során, de „minden lépésükben maguk mellett érezték". Ugyanez a szám egy Zelk Zoltán verset is közöl, melyben a költő Rákosit egy fához hasonlítja: „Fejsze, fűrész nem foghat rajta, villámcsapás nem bír vele!" és „mindig zöldül". Ugyanitt közlik Ék Sándor festmény vázlatát szerző ős technika megjelölése nélkül. A korabeli nyomdatechnika és papír jóvoltából (is) fotónak is nézhető. „A magyar Tanácsköztársaság hősies önvédelmi háborújának egyik legdicsőbb fejezete volt Salgótarján védelme. Ezt a harcot is Rákosi elvtárs vezette, aki mindenütt a legveszélyesebb katonai feladatok irányítását vállalta. A kép Rákosi elvtársat a Salgótarjánba induló csapatok élén ábrázolja." Lásd. Rákosi Mátyás élete ... id. mű 27. (Az újság képaláírása megegyezik a fenti idézet utolsó mondatával.) Lásd még 9. jegyzet. 148. N. m.: XXIII. 526. Tü. V. 18. 14. 149. Uo. 17. 150. Vö.: Wehner Tibor: köztéri szobraink. Gondolat 1986. 8. skk. 151. Sinkó Katalin: A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai. In: Művészettörténeti értesítő. 1983/4. 185— 201. 152. Felállították 1983/84 folyamán. Lásd: Nógrád 1984. febr. 12. Históriánk — szobrokban. Kiss István a történelemről: Rákóczi kurucai és a 19-es vörös katonák között a „legfőbb közös tartalom", hogy mind a kettő „tömegmozgalom". Kiss István munkásságához, Tasnádi Attila: Kiss István. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat. 1982. 153. Vö.: Sinkó id. mű 185. és 2. 4. 5. jegyzetek. 154. J. A. Schmoll a téma kezdeteit Egyiptom sírművészetében és a görög Herakles ciklusban látja. Megállapítja, hogy Tatlin „Turmprojekt"-jét alkalomadtán „Arbeiterdenkmal"-nak nevezték a dinamikus spirálformával összhangban (pontosabban: „Denkmal der Arbeiterbewegung") J. A. Schmoll: Denkmaler der Arbeit — Entwürfe und Plannungen. 253. skk. „Mit den Modellen von Rodin, Obrist und Tatlin stellen sich drei Entwicklungsstufen des Spiralturm-Monuments in der kurzen Phase von 1898—1919 dar, die auch im symbolischen Bezug Gemeinsamkeiten besitzen." 272.sk

. In: H. E. Mittig und V. Plagemann: Denkmaler im 19. Jahundert. München. 1972. 155. Vö.: Sinkó id. mű 185.: „A nemzeti" fogalma ugyanis ..." 156. A mű egyértelműen negatív megítélés alá esik, különösen Vigh Tamás szintén 1969-ben Karancsberényben felállított partizánemlékműve vonzatában. Vö.: Wehner. id. mű 51. 54. A „mindenkori köztéri kompromisszum emlékműve" (Rózsa Gyula) szinte alulmúlhatatlan példája. 157. Vö.: Germain Bazin: A concise history of World Sculpture. Dawid Charles 1981. 8. The origins. „If I had to say which was the f irst basic artistic activity sculpting or painting, I would choose the former. For primitive man, painting was a luxury, whilst sculpting was a matter of life and death." Popper Leó : Eszék és kritikák. Bp. 1983. „A szobrászat számára azonban öröktől fogva nincs más, mint az anyaga és meztelen figurái; és hogy e kettő hogyan bánik egymással az inkább a súly szabályozza, mintsem az alkotó." „ ... a szobor önmagából keletkezik" 97. „a forma megértette az anyagot" 98—100. Itt és most id. Szabó nem. (Faszobrainak jelentékeny része más megítélés alá esik természetszerűleg.) 158. Danys Haynes: Greek Art and the Idea of Freadom. Thames Hudson 1984 (1981). Vö.: Sarkadi—Szilágyi— Ritoók: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984. 126. 141. 159. Vö.: Haynes id. mű 17. „but it is a symbolic stance, not a step." 160. A folyamat kezdőpontján egy archaikus kouros ie. 600. Attica (11. kép) pl. egyfajta csúcspontja pedig Polykleitos Doryphoros-a I. e. 440. (147. kép) Vö.: Uo. 53. A 20. sz. vonatkozásában meg kell említenünk Boccioni 1913-as híres dinamikus kisplasztikáit „Folytonossági formák térben", (pl) Gyökeresen más felfogás: Mészáros László: Lázadó. 1934. k. Pillérekbe kötve jelenik meg Lenin monumentális figurája a kijevi Nagy Októberi Forradalom Emlékműve Középponti motívumaként. (Szobrászok: V. Borodai, V. Znoba, I. Znoba, építészek: M. Malinovsky, N. Skibitsky.) (Szabadság : a hit abban, hogy az ember felelősséggel bír saját cselekedeteiért. Haynes.) 161. Heidegger id. mű 45. 162. Vö.: Aknai Tamás: Nicolas Schöffer Corvina. 1975. 25. (A művészet Schöffer-féle definíciója.) 163. Ernst Cassirer The Myth of the Satate. Doubleday 1955 (1964) 362. Vö.: Mezei György: Ernst Cassirer. Kossuth 1984. 403