Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Prakfalvi Endre: A „Rákosi bástya”. Egy meg nem valósult építészeti mű Salgótarjánban

teóriái a nemzeti „haladó hagyomány"-t az akademizmus a historizmus eklektikus formakészletében látták. A magyar építészet — írja Mojzer —, 1945—55 között nem alkot toronyszerű műveket, nincs ikonológiai tartalmú toronyépítés.

76 Tervek mindenesetre készültek,

77 nagy valószínűséggel a legkoncepciózusabb módon Sztálinvárosb&n. Sztálinváros, amely ötéves tervünk legnagyobb alkotása s egyben „első kísérlet arra is, hogy szűz területen új szocialista várost építsünk." Hicetnunc vetődik fel a kérdés 1951-ben a vezető tervező Weiner Tibor számára; „milyen legyen az új szocialista város, melyek azok a különbségek, amelyek mutatkozni fognak a kapitalista alapítású városainkkal szemben."

78 Mindenesetre — szögezi le Weiner —, a Szovjetunió általános tapasztalataira — a megépült szocialista városok vonatkozásában, ám mindenekelőtt Sztálin et. útmutatásaira kell támaszkodni, amelyek Moszkva városrendezési tervével kapcsolatban születtek.

79 Sztálinváros városegységekben terveződött, mely folyamat a város főterének kijelölésében nyerte kiindulópontját, az észak—déli tengely zárópontjára pedig az ipartelepet tervezték.

80 „A főtér nagy kövezett vegetációmentes tér. A demonstrációk következtében itt összegyűlő tömegek elvonulásának funkcionális követelése..." ez.

81 A „stadtkrone"-elv

82 legújabbkori megvalósítása, hogy a főtér „a Tanácsház, Kultúrpalota és Pártszékház által 3 oldalról szegélyezve demonstrációs végpontja a felvonulási útvonalnak."

83 A weineri koncepció szerint a „minden oldalról zölddel övezett és árnyékkal elhatárolt fényben úszó felületén a főtérnek emelkedik függetlenül minden épülettől, mint központja a városnak, a Tanácsház tornya — a tervezet szerint mintegy 70 m magasan. Magassága mintegy függvénye annak a 2,5 km-es rálátásnak, amely mind a gyár felől jövet, mind a község felől érvényesül. A torony térbeállítása minden oldalról axist határoz meg, É—D-i irányban a sugárutat hangsúlyozza К—Ny-i irányban annak a végtelen perspektívának a fókusza, amelyik a város fennsíkjáról a Duna— Tisza közére nyílik."

84 (Azaz agregatum tér jön létre.) A tanácsház épületének első vázlata

85 szerint viszonylag zömök, 3 szintes nyolcszögű alépítményen magas, mintegy mésfélszer magasabb tetőzet emelkedik csúcson vörös csillaggal.

86 A főtér egészének jelentésértelmezése egyedülállóan érdekes dokumentum a korszak gondolkodásmódjáról árulkodóan szignifikáns jellege miatt. „A torony építészeti kompozíció szempontjából a tanácsházhoz csatlakozik és annak erős kihangsúlyozását eredményezi. A tanácsházzal szembenálló pártház méretei sokkal kisebbek a tanácsházénál. Annak eszmei tartalma az épület monumentális formájával vagy abszolút méreteivel nem volt megközelíthető. Eszmei tartalmát tehát elhelyezésének sajátosságaival kellett kihangsúlyozni. A tanácsház és kultúrpalota egységes L-alakú kompozíciója mellett a pártház önálló, centrálisán megoldott, önmagába zárt tömege, plasztikus képzése minden oldalról szabad rálátása kísérli ezt meg."

87 (Lokalizálhatóan a tér déli oldalán.) (Kiemelések tőlem — P. E.) „A párt ház az egyetlen ilyen — a görög templomoknak térbehelyezéséhez hasonló — plasztikus értékű épülete a városnak. Ez kívánja különleges jelentőségét kihangsúlyozni . "

88 A szimbolikus funkciót és az értelmezési mechanizmust tekintve jellegzetes „metaforikus" előkép lehet Moszkva tengeri kikötőjének épülete. Ahol is a szocialista építész a társadalom oldala felől közelíti meg a problémát. A. feladat: „Moszkvának a szocialista társadalom fővárosának tengeri kikötőre van szüksége. Ennek az épületnek 388