Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüvegygyár I. 1892–1928
szomszédságában, s azon a fővonalon, ahol a Nyugat-Európával való érintkezés is lebonyolódik, ott álljon-e üresen, elhagyottan, a tönkrejutottság minden külső jegyeivel Magyarország egyik legnagyobb, legmodernebb gyára — az általános iparfejlesztési törekvések idején —, avagy pedig a vidék ipara új tényezőt, a vasút nagy szállítmányokat, a többi gyár pedig követendő példát nyerjen ? Ebben az esetben — az Rt. vezetői azt remélték, hogy a kormány segítsége, melyet már hasonló esetekben mindig teljesített, ezúttal sem maradhat el. Ennek a meggyőződésében álltak elő azzal a kérésükkel, hogy a magyar kormány a salgótarjáni telep fejlesztése céljából 250 millió forintnyi segélykölcsönt adjon. A kölcsönt 10 évi kamatmentesség után további 10 év alatt 2%-os kamattal és egyenlő évi részletekben való amortizálással fizetnénk vissza, biztosítékul pedig jelzáloggal kötnék le a 600 000 Ft értékű salgótarjáni telepet, melynek értéke, az új befektetéssel természetesen emelkednék. 24 A salgótarjáni palackgyár ismertetésénél nélkülözhetetlen a magyar palackgyártás általános viszonyait ismerni, hiszen a palackgyártással Magyarországon kizárólag csak a tanulmány tárgyát képező gyár foglalkozott. Mint ismeretes, a palackgyártás olyan iparág, mely az üvegipar általános viszonyaival nincs összefüggésben, hanem számos iparág részére nélkülözhetetlen szükségleti cikkeket, kölcsönösen kedvező általános és speciális viszonyok között állít elő. A legfontosabb magyarországi felvevő piacok ebben az időszakban : a keserűvíz és savanyúvíz források évi 16 millió darab, a bortermelők évi 5 millió darab, a sörgyárak évi 6 millió, a pezsgő, konyak évi 3 millió darab és az egyéb iparágak évi 3 millió darab palack igénnyel képviselték. Az összes palackszükséglet kb. évi 33 millió darab volt. Figyelembe lehet venni a természetes exportterületet, mely ha csak Szerbiát, Romániát és Bulgáriát számítjuk, 10 millió palackot jelent. A salgótartáni palackgyár tehát az idetartozó területeknek csak arra a részére szorítkozhat, amely a Magyarországgal való közvetlen szomszédsága folytán kedvező piacterületet jelent. Nem lehet számításba venni a közvetlen tengerparti városokat, ahol a magyar üveggyártás domináló helyzete, a német és francia export gyártmányokban komoly konkurenst talált. 25 Az áru eladhatósága természetesen függ az ártól és a minőségtől is. Ha itt magyar gyártmányról beszélünk, természetesen a salgótarjáni gyár termékeire kell gondolnunk — mert a kereskedelem számára nagy mennyiségben gyártott palackokat. A salgótarjáni gyár, amelyet a következőkben részletesebben tárgyalunk, az első évek megpróbáltatásai után — mint a nem megfelelő technikai vezetés következtében a kereskedelem megrendeléseit nem tudta legyártani, s így azt a cseh gyáraktól kellett beszerezni — jó hírnevén csorba esett. 1897 óta azonban a gyár termékei ugyanazon a nívón álltak, mint az első cseh üveggyáraké, s ezt a tényt több elismerés is bizonyította. Ez azért is figyelemreméltó, mert a sörgyárak részére gyártott palackoknak pasztörizálásakor 7—8 atmoszféra nyomást is ki kell állniok, és ennek a gyár termékei megfeleltek. A gyár megkezdte a pezsgős üvegek gyártását is, és ezek az üvegek szintén teljesen kielégítő eredménnyel vizsgáztak a próbákon. Ami tehát a salgótarjáni üveggyár által termelt palackok minőségi kérdését illeti, ezzel végérvényesen megállapodottnak tekinthető, amit egyébként legszembetűnőbben az a tény mutat, miszerint a salgótarjáni gyár az 1897/98-as üzleti évben, tehát abban az évben is amelyben valójában a rendszeres termelés megkezdődött, már 4,7 millió palackot adott el. Az árak a világpiaci helyzettől és a fuvartételektől függtek. A kormány az országhatár felé irányuló fuvartételek árait olyan mértékben csökkentette, hogy azt már előnyösebben nem is tehette volna. Erre álljon itt egy példa is: a fuvar Salgótarján289