Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728

akott telkek tartozékainak" területén, 18 468 1/4 p.m. (84,48%) kívül 2625 3/4 p.m.-nyi „jobbágykézen lévő pusztatelek tartozék" (12,01%), valamint 768 p.m. (3,51%) jövevény — eredeti lakhelye szerinti földesura által visszakövetelt — jobbágy által művelt szántóval számszerűleg is kiegészíthetjük. így konkrét tudomást 21 862 p.m. nagyságú (kapacitású) jobbágyi kezelésű szántóról szerezhettünk. Ezeken kívül azonban 17 helységben említik irtásföldek létét, 33 helységben pedig paraszti kézen talált kuriális földekre utalnak, a számszerűsítés lehetősége nélkül. így tehát a nógrádi jobbágyság gabonatermesztésre fogott földterületét lehetetlen teljességében összesítenünk. Alatta maradt a 30 000 p. mérőnek, vagy némileg meg is haladta azt ? Pontos választ nem tudunk adni. A földesurak saját kezelésbe vett szántóföldjeinek a nagysága a magyar agrártörténetírás bevett gyakorlata szerint a majorsági gazdálkodás térhódításának mértékét jelző legfontosabb számadat. Mennyit ismerhetünk meg a majorkodás valódi mértékéből ? Számszerűleg csak a földesurak számára bevetett pusztatelkek szántóterületének nagyságára tudunk következtetni. Mint a 10. táblázaton is látható, a nemesi kézen levő ,Jcuriális" földek nagyságát a vármegye 30 helységében tudtuk a telekszámra való utalásból kiszámítani: a négy járásban összesen 1820 11/12 p.m. szántóterületet kaptunk eredményként. További 32 felmért úrbéres, vagy említett kuriális helységben azonban még ennyi alapadat sem áll rendelkezésre, így az ilyenfajta megjegyzésekből mint „az ugyanott bírt nemesi kúriákon kívül" vagy „a többi területet a földesurak vetik be", lehetetlenség a nagyságukra következtetni. Az azonban bizonyos, hogy a nemesi művelésben levő kuriális telkek jelentős részén földtelen armalisták éltek és maguk munkájával szántottak, Vetettek. Kifejezetten majorsági gazdálkodást — allodiumot — a birtokos nemesek robotmunka igénybevételével a losonci járásban 7 faluban (Dobrócs, Jelsőc, Miksi, Paróca, Tőrincs, Losonctugár, Vilke), a füleki járás északi felében igen sok helyen, 18 községben (Bolgárom, Cered, Fülekpöspöki, Galsa, Garáb, Kálnó, Karanesberény, Korlát, Nagydaróc, Pilis, Sávoly, Pinc, Tarnóc, Terbeléd, Turicska, Uhorszka, Vizslás, Zelene) is folytattak, de ezek területe a füleki járásban aláhúzott 5 helységben levők kivétel kiszámítható volt : a losonci járásban 695 1/6 p.m., a fülekiben pedig 467 1/6 p. m. volt csupán. A három nagy uradalom központjának, a kuriális Divényalja, Gácsalja és Fülek mezővárosoknak a határában bizonyosan voltak allodiumok is, de ezek területe ismeretlen marad. A kékkői járás helységei közül az összeírás csak 5 — minden esetben az Ipolytól északra eső •— faluban utal, ebből Alsóesztergálynál a Galabócsnál a nagyságra is következtetni lehetett (összesen 304 3/4 p.m.), 3 helyen (Szele, Szklabonya, Zsély) csak az allodium létére utalnak, ami egyébként még Kékkőn és Balassagyarmaton is okkal feltételezhető. A szécsényi járásban a névadó végvár mezővároson kívül csupán 3 faluban (Karancskeszi, Megyer, Szirák) szólnak földesúri vetésekről. 1696-ban tehát összesen 39 nógrádi helységben említenek földesúri allodiumot (illetve következtethetünk bizonyosan majorság létére). A négy járásban 23 majorság nagyságát ki is lehetett számítani közülük: 1497 3/4 p.m. gabona vetésére voltak elegendőek. A további 16 majorsággal is osztozó település — köztük 6 mezőváros — földesúri használatba vett szántóinak területe nem számítható ki, de más forrásokban talált adatokból tudjuk, hogy Szécsóny határában 1698-ban gr. Koháry István 848 kila szántót és 450 szekér szénát termő rétet, a másik földesúr, Szemere GyÖrgyné Bossányi Krisztina pedig 270 p.m. szántót és 10 szekérre való kaszálót tekintett sajátjának, Kékkőalján pedig 1701-ben 71 ekealja (ugyanannyi m. hold) szántót és 20 szekér kaszálót műveltek földesuruknak a lakosok.

72 A szécsényi, gabonatermesztésre kiválóan alkalmas lapályos földeken találhatjuk tehát a megye kiemelkedően leg205