Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728

b) A művelt földterület megoszlása 10. táblázat uáz összeírt települések A szántóföldek megoszlása földminősége Nyomások száma Járás neve 1. \ 2. \ 3. i Ismeretlen öszszesen 1. 2. 3. Ismeretlen Járás neve osztályú i Ismeretlen öszszesen 1. 2. 3. Ismeretlen Öszszesen Losonci o/ /0 4 7,84 15 29,41 30 58,83 2 3,92 51 100 8 15,69 18 35,29 19 37,26 6 11,76 51 100 Füleki 4 /0 33 55,93 20 33,90 6 10,17 59 100 2 3,39 31 52,54 23 38,98 3 5,09 59 100 Kékkői /o 31 63,27 15 30,61 — 3 6,12 49 100 1 2,04 35 71,43 8 16,33 5 10,20 49 100 Szécsényi o/ /0 49 96,08 2 3,92 — — 51 100 5 9,80 37 72,55 7 13,73 2 3,92 51 100 Összesen % 117 55,72 52 24,76 36 17,14 5 2,38 210 100 16 7,62 121 57,62 57 27,14 16 7,62 210 100 Nógrád vármegye 1696-os összeírása szerencsésen két változatban is fennmaradt. A salgótarjáni levéltárban egy „félkész" portaösszeírást őriznek, míg a végleges formát a Magyar Kamara nagy portális összeírás gyűjteményében találhatjuk meg.

70 A két forrásban elég jelentős eltérések figyelhetők meg, ezért röviden indokolnunk kell, miért a „félkész" felmérés feldolgozása mellett döntöttünk. Elsősorban azért, mert ez részletesebb és a számszerű adatai is manipulálatlanabbak a felterjesztett tömörítvénynél. Az összeírás minden faluban pozsonyi mérőben jelzi a gabonavetésre használt területet. Egy mérő (metreta) közismerten 600 négyszögöl nagyságú föld. Az összeírok mindig a vetés nagyságát adják meg, az azonban nem teljesen bizonyos, hogyan értették ezt a nyomásos gazdálkodás körülményei között. A ténylegesen bevetett terület ugyanis elvileg a teljes szántóterületnek két nyomás esetén a felét, három vető esetén a 2/3-át (ti. az őszi és a tavaszi gabonával bevetett részt) jelenti, a maradék ugaron pihent. Mármost a későbbi országos összeírásokból summázható gabonatermő terület nagyságával való összevetés pontossága szemszögéből nem mindegy, hogy 1696-ban hogyan értelmezték a vetésterületet. A történeti statisztika forrásait elemző tanulmánykötetben a dicalis összeírásokat tárgyaló részben ezt egyértelműen vetésterületnek nevezi a szerző, de nem tér ki arra, az egy, két vagy három év alatt bevetett részt értették-e ezen. Sok vizsgálódás és szakértők — N. Kiss István, Wellmann Imre — megkérdezése után arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a teljes telki szántóterület volt Nógrádban. Fő bizonyítékunk a forrás latin szövegezése: „seminatura eorum in Universum computata facérét metretas Nro. 70" vagy „seminaturam in duabus (vagy: pro tribus) calcaturis haberent" a szokásos formula. De ugyanilyen fontos az a tény is, hogy az 1715-ös és 1720-as összeírás, mely módszereit az 1696-os portafelmérés alapján dolgozta ki — hála Acsády precíz forrásközlésének —, útmu200