Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728
művelési rendszer és birtokosok Szőlő- terület Adóporták száTörzsökös úrbéresek Jövevény úrbéresek Jobbágyság kezén lévő puszta telkek tart. Földesurak kezén lévő kurialis és puszta telkek tart. Összes szántó terület p. m. Irtás földek vannak helységben Szőlőkvannak településen Kapások száma szerint Adóporták szálakott telkeinek tartozéka Jobbágyság kezén lévő puszta telkek tart. Földesurak kezén lévő kurialis és puszta telkek tart. Összes szántó terület p. m. Irtás földek vannak helységben Szőlőkvannak településen Kapások száma szerint ma szerint 6 470 1843 860 1/3 499 1/6 9 173 1/3 4 2 24 8 1/12 3 228 3/4 . 363 3/4 860 1/3 499 1/6 4 091 2/3 6 978 3/4 3 439 1/6 2 4 3/4 6 017 1/2 133 1/2 419 408 3/4 4 091 2/3 6 978 3/4 3 439 1/6 5 9 823 8 1/6 2 752 634 1/2 768 3,24 2625 3/4 11,09 52 2/3 4 091 2/3 6 978 3/4 3 439 1/6 6 5 155 4 2/3 18 468 1/4 835 77,98 634 1/2 768 3,24 2625 3/4 11,09 1820 11/12 7,69 23 682 11/12 100 17 16 1002 25 2/3 t tatója szerint tulajdonképpen hasonlóan járt el. 71 Az 1715-ös eljárás fordulónkén mérte fel az őszi és tavaszi vetésre használt nyomást és ahol volt, a harmadik nyomást is megadta (terrae arabiles, seu agri quot cubulorum Posoniensium pro authumnali et vernali seminatura capaces, cum specificatione tertii etiam ordinis agrorum seu calcaturae ubi habetur). 1720-ban még egyértelműbben a ,,három éven belül bevetni szokott területet", vagyis a szántóterületet írták be a rovatba. Az 1728-as összeírás rovatcíme szerint a két éven belül bevetni szokott (intra biennium in seminari suetae) telki szántó-tartozékokat írta össze, hány köböl. Summa summarum : a némiképpen eltérő fogalvnazású utasítások ellenére az összeírok az 1696-os, az 1715-ös, az 1720-as és az 1728-as országos felmérés alkalmával is a teljes telki szántóterületet igyekeztek felmérni, némileg más módszerrel. 1715-ben csak egy, az őszi nyomás terjedelmét írták be, az 1720-as és 1728-as felméréskor viszont mindkettőt és az ugart is. Közvetlenül összevethetők tehát az 1696-ra és az 1728-ra vonatkozó adatok, annál is inkább, hogy a mértékegység, akár metreta (1696-ban), akár cubulus posoniensis (1715, 1720), akár csak cubulus (1728) minden esetben a pozsonyi mérővel azonos, amely 600 négyszögöles területet jelent. (Ebben az esetben téves Acsády álláspontja, mely szerint a pozsonyi köböl 1100—1200 négyszögölet tett volna ki! Csak szinonimaként használták az egykorúak a mérőre metreta helyett a cubulus kifejezést.) E hosszúra nyúlt bevezetés azért is szükséges volt, mert — bármely hihetetlen — a szakirodalomban sehol sem találtunk a négy összeírás összevetésének problémáira egyértelmű választ, és az alapforrásokat kellett megnéznünk a — reméljük helyes — feleletért. Ezek után nézzük az 1696-os összeírás falvanként közölt adatainak járásonként összesített számszerű eredményeiből nyert képet! A 10. sz. táblázat összesen 203 úrbéres község ós nem kurialis mezőváros adókötelesnek minősített szántóföldjeit 201
