Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Régészet - Bodnár Katalin: Kályhacsempék Nógrád megyéből I. Szécsény mezőváros XV–XVI. századi kályhacsempéi
pontos párhuzamát megtaláljuk a besztercebányai Ébner-háznál előkerült, XV. századra datált anyagban (Divald K. 1908. 3 képes tábl. középső sor, jobb szélső alak). Sajnos a szécsényi csempe alsó része letört, hitelesen kiszerkeszteni nem lehet, mérete nem "smert. A 7. szimú csempe nagyon töredékes, nem lehet biztonságosan eldönteni, bogy egész vagy félalakos férfit mintáz-e. Acsempe alsó részének beivelődéséből ós az alak méretéből, inkább félalakos képre lehet gondolni. A figura testartásában és viseletében a besztercebányai Ebner háznál talált alakokra emlékeztet. (Divald K. 1908. képes tábl. középső csempe). A viselet teljesen azonos (kihajtott gallérú, széles övvel összefogott köpeny, díszített ing), a kéztartások megegyezőek. A kályha korát, a besztercebányai csempékkel való hasonlóság, a hátoldal igen durva kidolgozása és az alakok viselete alapján, a XV. századra határozhatjuk meg. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a 3—8. számú csempék egy kályhát alkottak. Anyaguk alapján ide tartozik az 1. és 2. számú kályhaszem is. Valószínűnek tartjuk, hogy ezek azonos műhelyben, ugyanabban az időszakban készültek, esetleg ugyanabban a házban felállított, de jóval egyszerűbb szemeskályha részei lehettek. A díszes kályha alsó négyszögletes testét alkothatták a Szent Katalint és félalakos férfit ábrázoló csempék. A felső íves vagy sokszögletes részhez tartozhattak a dongás kályharészek. A Szécsényben felállított kályhák következő darabja a XV. század legvégére, a XVI. század elejére datálható. Ehhez a kályhához tartozik a 9., 10. számú csempe. Ezek teljesen megegyeznek anyagukban, mázazásukban, készítési technikájukban (a hátoldalon látható textilnyomat, a perem kiképzése, az alakok hátterében a csempetükröt kitöltő egymást keresztező vonalkötegek). Ez az anyag, főleg motívumaiban már szorosabban kötődik a besztercebányai körhöz. A 9. számú csempe Szent Péter ábrázolását megtalálhatjuk Besztercebányán (Cserey É. 1974. 1. ábr.), Füleken (Kalmár J. 1959. XLIV. tábl.) és a salgói vár anyagában (Feld I. szíves közlése). A szécsényi és salgói példány ugyanabból a negatívból készült, teljesen azonosak a csempéken látható alakok, a háttér vonalköteges mintázata és a perem kiképzése is. Néhány jelentős részletben azonban eltérnek a besztercebányai és füleki csempéktől. A Bothár-háznál talált kályhacsempe tükre mélyebb, tálszerűbb. A szécsényi és salgói Szent Péter aureolája nem fut fel a keretelés széléig, csupán a csempetükröt tölti ki. Kulcsa nem négy, hanem három tollú. A bő köpönyeg nem kapcsolódik össze az áll alatt, az alak mellét szabadon hagyja. A hajat göndör csigákban és nem fürtökben ábrázolták. A mester, aki a szécsényi és salgói kályhát készítette, ismerte a besztercebányai munkát, felhasználta motívumait, de módosította azokat. A 10. számú mondatszalagos csempének nehezebb az elhelyezése a felvidéki csempekörben. Mondatszalagot tartó alak ismert Besztercebányáról (Divald K. 1908. képes tábla, középső sor, bal szélső), Fülekről (Kalmár J. 1959. XXXIX. tábla), Salgóról (Feld I. szíves közlése), Hollókőről (Kozák É. 1972. 22. kép). A szécsényi darab pontos párhuzama a hollókői mázatlan, XV. századi, és a Füleken talált „NI" feliratú kicsiny töredék. A salgói példány ezektől eltérő, de hátterében vonalköteges díszítésű, így ez is ehhez a körhöz köthető. A szécsényi mondatszalagos csempe igen mély oldallapjai is XV. századi eredetre utalnak. A szécsényi kályha alsó részén lehettek beépítve a Szent Pétert és Szent Dánielt mintázó darabok. Valószínű, hogy ehhez a kályhához több komponens is tartozhatott, 20