Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében
Zsigmond az 1409-es oklevélben nem Fejérkő vár helyét Sámsonházával, hanem fordítva, Sámsonháza birtokot „cum loco Feyerkw" adományozza el! Szemmel láthatóan nem a föld tartozott a várhoz, hanem a vár a földhöz ! Ellenvetésként felhozhatnánk, hogy egy várhelyhez nem is tartozhatott föld, de erre is találunk választ Nógrád megyében: 1478-ban a serkei Lórántffyak Zagyvafő puszta vár (castrum desertum Zaghwafew) és tartozékai felett pereskednek. 39 Ez azonban már egy olyan állapotot tükröz, melyben a vár és a föld egymáshoz való viszonya megváltozott. Mielőtt azonban a tartozékok, váruradalmak kialakulására fordítanánk figyelmünket, térjünk vissza a várak első okleveles említéseinek problémájához. Engel Pál hívta fel a figyelmet, hogy a középkori magánbirtok, a prédium, majd a XIII. századtól kezdve azt felváltó terra vagy possessio nem más, mint határokkal körülvett terület, melynek legfontosabb attribútuma az, hogy tulajdonosa ezt a területet milyen jogon (öröklött, vásárolt, zálogos vagy adománybirtokként) bírja ? Előfordul olyan eset is, hogy a határjáráskor említett szomszédos föld is ugyanazé a személyé, de más jogon. 40 A határjárások alkalmával azt foglalják írásba, hogy a megjárt föld birtoklásának jogcíme meddig terjed. A különböző jogon bírt földeken állhatnak ugyan várak, de nem a birtok fejeként, hanem tartozékaként! Ezt bizonyítja az is, hogy ismerünk még nagybirtokot is (például Debrecen) vár nélkül. A vár függelék voltát bizonyítja az Engel Pál által idézett okleveles gyakorlat: ,,x terra simulcum Castro ibidem constructo", vagy ,,x terra cum Castro suo" 41 . Ebbe a formába csak be kell helyezni a fent említett sámsonházi adatot: „possessio Samsonhaza cum loco Feyerkw". Jogi szempontból teljesen mellékes az, hogy egy adott birtokon áll-e vár vagy sem. A lényeg a terület birtoklásának jogcíme. A vár létének vagy nemlétének ebből a szempontból másodlagos szerepe tükröződik abban is, hogy a vár sokszor még nevet sem kap, vagy annak a birtoknak a nevét kapja, amelyiken áll. így állhat elő az a furcsa helyzet — amely ugyan Nógrádban nem fordul elő —, hogy egyes várak és az azonos nevű település között sokszor igen nagy távolság van (pl. Tapolcsány). 42 Vajon nem ennek tudható-e be, hogy megyénkben is előfordulnak névtelenül említett várak, például az 1278-ban (Forró) Péter comes birtokaként említett vár (később Kékkő néven fordul elő), vagy a Kacsics nembeli Illés fia Péter comes 1268. előtt említett névtelen vára, vagy a Szügyiek 1290—94 között összedőlt tornya ? 43 Engel Pál e felismerése bár részben bizonytalanabbá tette az okleveles adatokkal rendelkező várak építési idejéről elfogadott, amúgy is meglehetősen tág időhatárok első tagjait, bebizonyította, hogy az okleveles adatok hiánya nem feltótlenül jelenti azt, hogy a vár már elpusztult, vagy még fel sem épült. Két lehetőség nyílik már csak arra, hogy a várak építési idejéről valamivel többet megtudjunk: az egyik a várak minél alaposabb, lehetőség szerint teljes régészeti kutatása, melynek segítségével idővel talán mód nyílik majd a kerámián és más régészeti leleteken alapuló korhatározás finomítására. A másik lehetőség a történészekre vár: össze kell gyűjteni nem csak a várakra, de környezetükre, birtokosaikra, sőt a tulajdonosok rokonságára vonatkozó adatokat is. Megkíséreltük rekonstruálni Nógrád megye XIII. század végi, XIV. század eleji birtokviszonyait. A mellékelt térképen külön jelöltük azokat a falvakat, melyekről nevük alapján feltételezhető, hogy fejedelmi vagy királyi telepítésűek. Szerepelnek térképünkön a magyar törzsnevek, a segédnépek és a csatlakozott törzsek feltételezett nevei (Berény, Ság, Oszlár, Teres stb.), a talán királyi telepítésű hospesfalvak (Oroszi, Nemti, Gács stb.), a fejedelmi család egyik tagjára (Kusid), és az I. Istvánkori lovag, Vecellin nevére utaló földrajzi nevek (Kösd m Kusid ?, Veselény és Rád). 109
