Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Gazsi József: A két Huszár

írás is érkezett, megerősítve a halál tényét. Közölték a pontos dátumot. E szerint Huszár sorsa 1945. február 5-én ért véget. Huszár Aladár tevékenységét méltatva Szekfű Gyula történész 1943-ban azt írta róla: „Ritka és megbecsülendő tagja osztályának, - ritka jelenség korunkban." Az egyik forrás szerint pedig Schönherz, amikor a jövőt latolgatták, azt mondta: ,,a munkásosztály hálás lesz azoknak, akik a legnehezebb időben szövetségesei voltak." így hát ez az írás, egy hajdan volt személy felidézése, egyben törlesztés is, a múló emlékezettel szemben. A két Huszár, a nagybácsi és az unokaöcs, embert és jellemet próbáló történelmi időben bizonyította, hogy osztálykorlátokon, egyéni érdekeiken önnön múltjukon túllépve azonosulni tudtak a nép, a nemzet egyetemével. Felismerték, hogy korunkban hatalmas történelmi erők munkálkodnak, s látták annak folyásirányát is. És ők nemhogy elébe szegültek volna, de megpróbálták annak útját egyengetni. Nem közülünk valók voltak, de együtt jöttek velünk. Mivel ők a túlsó partról indultak, útjuk hoszszabb volt, megpróbáltatásaik terhesebbek voltak, s a tragédiákat is mélyebben élték át. Sorsuk számomra a tekintetben is tanulságos, hogy az az eszme, amely a fasizmus ellenében a legkülönbözőbb erők összefogását hirdette meg, igaz, valós és történelmileg megvalósítható volt. FELHASZNÁLT FORRÁSOK A családra: Kernpellen Béla. Magyar nemesi családok. Grill kiadó. V. 148. o., Borovszky Samu. Magyarország vármegyéi és városai. Hont megye. 434. o. Huszár Károlyra: Leánya Nagy Egonné sz. Huszár Melinda szíves közlései édesapjára, a családra. Életrajzi adatai a Magyar Antifasiszták, Ellenállók Szövetségében. Levéltári adat: Hadtörténelmi LevéltárPartizán gyűjtemény. M/237, 283 és HM. ein. 1945—44 793 és 42 829., Kis Újság 1945. jún. 17., 1946. máj. 7., Nyilatkozatok, igazolások tevékenységéről. A szerző gyűjteményében 1. Márthon István alez.-től 1945. ápr. 2. és 20. 2. 1945. május 25-ről jegyzőkönyv. A leventék elhurcolásának megakadályozása. 3. A falu 12 lakosa igazolja ellenállási tevékenységét — 1945. máj 25. 4. Az elöljáróság hat tagja igazolja a szovjet hadsereggel való kapcsolatait. 1945. máj. 25. 5. Ugyanazon dátummal Gaál Árpád az MKP helyi titkára igazolása Huszár ellenállási tevékenységéről, küldött igazolvány (Nógrád megyei delegátusként) a Partizán Szövetség 1948. február 28-ig országos közgyűlésére., Fodor Károly szds. 1945-ös feljegyzései. BM Irattára., Visszaemlékezések: Csohány Endre, Törő József és a vámosmikolai Gödöllei László, Mezei József, Tóth Lajos, Sinkó Péter visszaemlékezései, adatközlései. Könyv: Gazsi József. Fények a Börzsönyben. Zrínyi — Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1976. Huszár Aladárra: Magyar életrajzi lexikon. I. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1981., Budapest lexikon. Akadémiai kiadó. Budapest, 1973. A Turáni Vadászok évkönyvei. 1941., 1942., 1944., Huszár Aladár. Gondolatok a világháború alatt. Rege könyvkiadó. Budapest. 1943., Leánya — Huszár Mária — adatközlései édesapjára, a családra, s a felesége által készített életrajzi összeállítás., Kálmán (Klein) Zoltán visszaemlékezése a vigadói esetekre., Források Budapest történetéhez. III. Fővárosi Levéltár. 1972., A Magyar Nemzet repertáriuma. 1938—1939. Petőfi Irodalmi Múzeum 1980., Vadász Ferenc. Tenyérnyi ég. Kossuth Könyvkiadó 1970., Máté György—

Vida Ferenc. Hűség és hűtlenség. Kossuth Könyvkiadó, 1979., Pintér István. Magyar antifasizmus és ellenállás. Kossuth Könyvkiadó. 1975., Andorka Rudolf. A madridi követségtől Mauthausenig. Kossuth Könyvkiadó. 1978., Beránné Nemes Éva—Hollós Ervin. Megfigyelés alatt... Akadémiai Kiadó, 1977., Hollós Ervin. Rendőrség, csendőrség, VKF/2. Kossuth Könyvkiadó 1971. 363. o. 371