Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Történelem - Hrenkó Pál: Lányi Sámuel földmérnök
kegy: méltányosnak találtatott fizetésüknek illy módoni el rendelése s ki szolgáltatása ..."u Valójában Lányi évi napidíjösszege 1460 ft. (összehasonlítva Vásárhelyi 1200, Huszár Mátyás 225 ft évi fizetésével) meglehetősen tisztes jövedelemnek számított. Járt ez az ünnepnapokon és a budai téli irodai munkában is, de nem fixfizetés volt. Rávall erre Vásárhelyi özvegyének nyugdíja, amelybe férje első tíz évi szolgálatát nem tudhatták be, mert 1819-1829 között még hivatali eskü nélküli napidíjas alkalmazott volt. 25 Nézzük meg ezek után, hogy is folyt a Lányi által vezetett munka. Az első feladat a térképezés háromszögelési alapjának megteremtése volt. A munka a dunai mérésekből indult ki. Lányiék megkapták az osztrák katonai háromszögelés legújabb adatait 26 és annak két legközelebbi pontja között, Nagybecskerek és Tokaj felől indítva háromszögelési láncolatot vezettek a Tisza mentén. A bécsi koordinátákat a budai meridiánra számították át, és ezzel a térképezéshez új magyar geodéziai alapot teremtettek. A legújabb műszerekkel végzett háromszögelésen belül a részletpontokat grafikus eljárással határozták meg. A háromszögelés eredményét Lányi áttekintőlapokon is összeállította, és azt a Főigazgatóság a bécsi katonai háromszögelési igazgatóságnak megküldte. 27 A topográfiai felméréshez felhasználták a korábbi térképeket, amelyeket egységes méretarányba átdolgozva, az új háromszögelési alapra szerkesztették. A Tisza torkolatvidékétől kezdve haladtak a helyszíni munkákkal. A dunai lapokat csak másolniok kellett, a Huszár- ós Holecz-féle munkákat is felhasználták, feljebb azonban a különféle úrbéri térképekből dolgozhattak, sőt egészen új felméréseket is végeztek. A forrásvidéket 1840-ben érték el, ott a máramarosi erdészeti térképek segítették a munkát. Az úrbéri térképek feldolgozása sok gonddal járt, ezeknek a háromszögelési alapba való beillesztése során új méréseket kellett végezni. Lányi maga is részt vett ebben, 1838-1840 között 7 úrbéri térképet (Ferencvölgy, Mérk, Száldobos, Tunyog, Kapbyon, Oroszvég és Podhering) szerkesztett át, és ezekben tetemes hibákat javított ki. 28 A Tisza árvidékéről készített térképekről részletes áttekintőlapok maradtak fenn, amelyekből mind a térképek sorozatára, mind a felmérők személyére nézve áttekintést nyerhetünk. 29 Imponáló az a rendszeres munka, amellyel Lányi a Tisza térképezést vezette. Jelentéseiből feltárul a felső vezetés és a végrehajtás teljes menete, annak minden nehézségével és sikereivel. Érdemes áttekintenünk az elkészült levezetett méretarányok sorozatát : 1 : 7200 helyszínrajzi vázlat 1027 db. 1 : 14 400 grafikus szelvény 316 db. 1 : 28 800 áttekintőtórkóp 92 db. 1 : 57 600 áttekintőtérkép 27 db. 1 : 72 000 áttekintőtórkóp 24 db. A másodpéldányokkal és különféle vázlatokkal 2487 db. A Marosról készített több mint félszáz, továbbá a Dunáról és más munkákról másolt lapokkal együtt több mint 4000 térkép és grafikus tervrajz. És hozzávehetjük még ezekhez az ezerszám készített szelvény- és keresztmetszeti rajzokat, szintezési és háromszögelési pontjegyzékeket és a különféle számítási jegyzeteket. 30 A munka későbbi szakaszában a vízmérések (vízmércék elhelyezése, szintezés, vízsebesség- és vízhozammérés, töltésszintezés stb.) folytak, és ezek a mellékfolyókra is kiterjedtek. A Sajó és a Hernád alsó szakaszának szintezését, illetve hoszszelvény91
