Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Történelem - Hrenkó Pál: Lányi Sámuel földmérnök
mérését 1842. július 13-ától augusztus 4-éig maga Lányi végezte el, és ennek térképét ő rajzolta meg. 31 A külső munkák 1844-re nagyrészt befejeződtek, azonban a számítások és a levezetett méretarányú térképek tervezése, rajzolása, továbbá ezekre az adatok rávezetése, színezése még jó ideig elhúzódott, aminek fő oka a különmunkákban, illetve a Tisza-szabályozási előkészítő munkákban rejlik. Lányi mindvégig tartotta ugyan magát az eredeti megbízatásokhoz, ,,a térképészet nagyszerű munkálataihoz", az újabb különmunkákat azonban el nem háríthatta. Amikor pl. Újfalvi Barla Soma megjelent nála a túzséri átvágás szintezése ügyében, hiába mutatta fel Vásárhelyi levelét, a munkához nem járult hozzá, mondván, hogy ő oda légyen utasítva, hogy a felvételt siettesse, többre felhatalmazva nincsen 32 . A kérdéses újabb vízhelyzeti felméréssel mégis őt bízták meg, sőt Vásárhelyi javaslatára a három megye közötti tárgyalásokhoz gróf Vay Ábrahám királyi biztos 33 mellé segédül is őt, mint az azon a tájon munkálkodó igazgató mérnököt küldték ki. Vásárhelyi nagyon fontos megjegyzést tett 1838-ban ezzel az üggyel kapcsolatban: „mely ugyan az általános Tisza rendezésével összeköttetésben nincsen . . .", ugyanis ebből egyértelműen kiderül, hogy a hét óv múlva rövid úton megfogalmazott „Előleges javaslat" tudatos felkészülés eredménye volt ! 34 A Tisza-szabályozás előkészítéséhez szükséges feladatok mind nagyobb számban érkeztek Lányihoz 1845 januárjától. Gyakran rövid úton Vásárhelyitől is. Ezeket Lányi nagy leleményességgel és ügyes szervezéssel igyekezett megoldani. A tömeges területi számításokat egy, az általa feltalált Polygon-reduktorral végezték. Az 1 : 14 400 méretarányú lapokból mérték ki az adatokat, fölé helyezett üvegtáblára vont négyzethálóval, amikor is még a papíros összemenését (zsugorodását) is figyelembe vették. 35 A töltés-szintezés és egyéb mérések (vízsebesség, vízemésztés, hossz-és keresztszelvény mérések) elvégzésére hat kiváló mérnök ment terepre, és maga Lányi is mezei munkában töltött 83 napot 1845 nyarán. 36 A Duna Térképészeti Intézetet a Helytartótanács 1845. június 29-ei üléséből megszüntették, és a mérnököket (Fest Vilmos, Barla Soma, Újházy János, Garzó Lajos, Wukassovich György, Granszgruber György, Schindelberger Lajos) Lányihoz helyezték át. 37 A Tisza Térképészeti Intézetben ekkor már osztályok működtek, nevezetesen Vízmérői, Szép írói, Vízmérési vonalakat kihúzó stb. osztályok 38 . Mindemellett a létszám növelésének Lányi aligha vette hasznát, mert mérnökeit jobbára a Főigazgatóságon foglalkoztatták. A Helytartótanács mind határozottabban követelte a térképezés befejezését. Lányitól a jelentések sorát kérték az elvégzett és a hátramaradt munkákról. Ezekből megtudjuk, hogy a rendszeres munka mellett mi mindennel kellett még foglalkozniok. Százszám másolták a dunai térképeket és a különféle építészeti terveket. Külön díjazás ellenében másolták a megyék által igényelt tiszai lapokat is. Dolgoztak a Duna-Tisza-csatorna tervein, és derekasan kivették részüket a pesti árvíz munkálataiból. Vásárhelyi számára 1837-ben elkészítették a Tisza beutazási térképét (1 : 72 000) 21 szelvényben. Megrajzolták a Tisza átnézeti térképét (1 : 216 000), amelyet a Tiszavölgyi Társulat rövidesen kőnyomtaban kiadott. Elkezdték a Tisza-völgy árhatárait ábrázoló (1 : 115 200) 12 szelvényes Vízhelyzeti és vízmérési áttekintőtérkép, valamint ugyanerről a területről egy háromszögmérési áttekintőtérkóp (1 : 144 000) minkáit. A keleti országrészről javasolták egy 12 szelvényből álló Vízhelyzeti és vízmérési átlási térképsorozat (1 : 115 200) készítését. Végül Tenczer 92
