Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Természettudomány - Hír János: Gerinces őslénytani vizsgálatok lehetőségei Nógrád megyében

XIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1987 TERMÉSZETTUDOMÁNY NATURWISSENSCHAFT NATURAL SCIENCES Gerinces őslénytani vizsgálatok lehetőségei Nógrád-megyében Hir János A gerinces paleontológia túlnyomórészt a szárazföldi emlősállatok csontmaradványainak elemzésével foglalkozik. A tengeri gerinctelenek fossziliaanyagával ellentétben - melyek nagy regionális elterjedésben és korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre - az emlősállatok csontmaradványai sokkal inkább korlátozódnak szerencsés lelőhelyekre. Ezek felkutatása, az anyag begyűjtése türelmet igénylő munka. Csontmaradványokat elsősorban a szárazföldi, folyóvízi üledékek tartalmaznak, de előkerülhetnek mocsári, partszegélyi és lagúnaképződményekből is. A dolgozat célja : mindazon kőzetfélesógek áttekintése, melyek a szárazföldön keletkeztek, továbbá amelyekből már került elő ősmaradványanyag vagy amelyekből várhatóak. 1. Terresztrikumok a Cserhát Kréta-Paleogén rétegsorában A Cserhát-hegység fejlődéstörténetének idősebb szakaszában öt szintben tudunk szárazföldi képződményeket elkülöníteni. Gerinces maradvány a mai napig egykiből sem került elő, mégis érdemes ezeket megemlíteni, mivel jellemző kőzetek, jól korrelálhatóak a Dunántúli-középhegység hasonló képződményeivel és hosszú ideig tartó kiterjedt szárazulatok termékei. Előfordulásaik a Duna balparti triász rögök (Nésza, Csővár, Keszeg) környezetében találhatók. Ősmaradványok jövőbeni előfordulása, főleg a fiatalabb - oligocén - képződményekből véleményem szerint nem lehetetlen. Íja. Kréta pizolitos bauxit A Cserhát legidősebb terresztrikuma. A triász mészkövek üregeit, mélyedéseit tölti ki. A bauxitokban az ősmaradványok mindenütt ritkaságszámba mennek. Ennek oka BÁRDOSSY GY. (1977) szerint a bauxit kémiai aktivitása, de ezen túlmenően itt egy helyi tényező is elősegítette az esetleges fossziliák megsemmisülését : a miocén vulkanizmus során az előfordulások tartósan ki voltak téve 270 °C hőmérséklet és 130 kg/cm

2 nyomás körülményeinek. Erre a nézsai bauxit ásványtani vizsgálatából lehetett következtetni (JÁMBOR Á. et al, 1966). l\b. Eocén tarkaagyag, édesvízi mészkő, barnakőszén Az egykori kosdi szánbányászat által feltárt üledékek az előnyomuló eocén tenger bázisképződményei. Szempontunkból kevéssé fontosak, mivel a bányászkodás megszűntével az anyag nem hozzáférhető. Csupán tudománytörténeti érdekesség, 381