Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

Döntött a képviselőtestület a község közvilágításának üzembe helyezéséről. Az 1946-1947. évi költségvetésben 10 000 Ft-ot állítottak be 54 db egész éjjel égő lámpa üzemeltetésére.

50 Hasonlóképpen döntöttek természetesen Szécsényben is akár a villanyvilágítás, akár a középületek helyreállításáról volt szó ; aminek jelentős hányadát szintén a hároméves terv keretében kívánták megvalósítani.

51 Az 1947-1948. évi költségvetések országosan emelkedő szükségleteket - fedezeteket - tükröznek, összefüggésben az újjáépítés, a hároméves terv célkitűzéseinek- az ország élni akarásának megvalósulásával. De sem Szécsény, sem Dorog, sem az ország egyetlen községe nem tudta önerőből, állami támogatás nélkül megvalósítani ezeket a célkitűzéseket. Szécsény község 1947-1948. évi költségvetését az 1947. május 22-i rendes közgyűlésen fogadta el a képviselőtestület 219 119 Ft szükséglet és fedezet összeggel, amelyből eleve kiemeljük, mint szembetűnő tényt, a 146 220 Ft-os adóbevétel összegét! (Aránytalanul magas és irreális voltát a képviselőtestület is megállapította!) Az előző évi költségvetéshez viszonyítva is igen magas az „igazgatás" rovat 80 955 Ftos szükséglet összege, melyre ugyanakkor a tervezett fedezet 10 774 Ft; a tisztviselői létszám-, az illetmények-, az irodai díjak-, költségek emelkedésével indokolta az összeget a képviselő-testület. Visszaköszönő jelenség, hogy a közművelődés és egyházak rovaton egyáltalán nincs fedezet az 5120 Ft szükséglettel szemben; a „szegényügy és népjólét" fedezete pedig 30 Ft! - a 11 610 Ft szükséglettel szemben!- Elgondolkoztató tények a szúrópróbaszerűen kiemelt rovatok, összegek az elfogadott költségvetésből ! Hasonlóképpen elgondolkodtatóak az elfogadott 1947-1948. évi zárszámadás adatai : Bevétel 457 071 Ft 27 fül. Kiadás 449 125 Ft 49 fill. Maradvány 7 945 Ft 78 fill. Nem tudjuk, hogy a háztartási- és egyéb alapok hogyan alakultak időközben ; de a költségvetés és a zárszámadás közötti több mint 100%-os eltérés elgondolkodtató, még annak az ismeretében is, hogy az újjáépítés, a háborús károk helyreállítása kiemelt helyen szerepelt a hároméves terv célkitűzéseiben, és komoly eredményeket értek is el. (Ld. a vezetőjegyző 1948. augusztus 1-i beszámolója.)

62 Dorog község, a dorogi szónmedence összetartozó területi egység ; a szénmedence lakossága, a bányászok, ipari munkások Doroghoz tartoznak, ha a bányatelep el is különül a településen belül. Mindaz, amit a községi önkormányzat tevékenysége, a község háztartása, a községi költségvetés fogalma alatt értünk, a település, a lakosság egészére vonatkoznak. Dorog község képviselőtestülete az 1947. május 22-i rendes közgyűlésen egyhangú határozattal fogadta el a település 1947-1948. évi költségvetését 261 363 Ft szükséglettel és fedezettel. A község 259 863 Ft bevételéből 195 702 Ft-ot rendes kiadásra, 4161 Ft-ot átmeneti kiadásokra és 60 000 Ft-ot a hároméves terv végrehajtására kívánt fordítani. Az indoklásban olvashatjuk, hogy a költségvetés hitelkereteit az 1946/1947. évihez kellett szabni, mivel a MASZ RT köztartozásainak fizetését továbbra sem tudja teljesíteni, ós minden anyagi erőt a hároméves terv érdekében kell mozgósítani. - Elvben a MASZ RT is részese volna a költségek fedezésének, valójában ez már évek óta nem így volt, mivel a bányatelep, a szénmedence háborús kárainak helyreállítása mellett a községi köztartozások fedezésére nem volt anyagi ereje. - Ez a helyzet is bele263