Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

játszott abba, hogy a községi önkormányzat eleve a lehető legalacsonyabb költségvetési kötelezettséget vállalta.

53 Időközben a M ASZ RT adótartozásait részletekben fizette, amiért is a községi költségvetési hitelkeretek kibővítése lehetségessé és szükségessé vált, hogy a községnek a közfeladatok megoldásához megfelelő anyagi alap álljon rendelkezésére. Ez lehet a magyarázata, hogy az 1948. május20-i rendkívüli közgyűlésen a képviselőtestület elfogadta Dorog község 1947-1948. évi pótköltségvetését 405 572 Ft szükséglettel és fedezettel, és felhatalmazást adott annak végrehajtására. Bár részleteiben az egyes rovatok szükséglet-fedezet összegeit nem ismerjük, valószínűleg közel járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy a pótköltségvetés összegére feltétlenül szükség volt; hiszen pl. fontos közegészségügyi intézkedések költségeit - mint a hastífusz elleni kötelező védőoltás, valamint a kötelező patkányirtás - csak így tudták biztosítani.

54 Tagadhatatlan, hogy a községi önkormányzat, a képviselőtestület legfontosabb feladata a község háztartásának, gazdálkodásának biztosítása, de nem lényegtelen a község vagyonának hasznosítása, a mindennapok gondjainak intézése szempontjából kifejtett tevékenysége sem; különösen a felszabadulás utáni kezdeti időszakban. A néphatalmi szervekkel való együttműködés fontosságáról már szóltunk. Most csupán utalni szeretnénk rá, hogy minden tevékenységüket eredményesen azokkal együttműködve fejthették ki. Amit a felszabadulás előtt községfejlesztés, -rendezés, -szépítés címszó alatt foglalhattunk össze, mint a képviselőtestület, a községi önkormányzat által megoldandó feladatokat, azokat a felszabadulás után a romeltakarítás, a közmunka, a közbiztonság, a közegészségügy, a helyreállítás, az újjáépítés, a villanyvilágítás stb. szervezése, szervezésében való közreműködés váltotta fel Szécsényben, Dorogon, az egész országban. Az elpusztult, megrongálódott köz- és magánépületek helyreállítása mellett szükséges lett volna egy orvosi lakással egybekapcsolt egészségház, fürdő építése Szécsényben, amelyhez bizonyos összeget a képviselő-testület és a Népjóléti Minisztérium is a hároméves terv keretében biztosított volna.

55 Továbbra is segítenie kellett a községnek az egyházat az iskolák, a templomok helyreállításában. Pénzügyi támogatást (kölcsönt) ígért az Újjáépítési Minisztérium, az Országos Tervhivatal is. Szükséges volt „vásártér" kialakítása céljából terület vásárlása és a megvásárolt terület egy részének használható állapotba hozása a hároméves tervben (csatornázás, kövezés). A képviselőtestület az 1948. október 8-i rendes közgyűlésen döntött a részben még abban az évben, pótköltségvetés segítségével megoldandó feladatokról, részben az 1949-ben folyósítható kölcsönökről, segélyekről, amelyek egyes intézmények működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

56 Döntöttek az utak, hidak, terek, kutak kövezéséről, csináltatásáról, a Szentlélek patak szabályozásáról, fásításról, amely feladatok nemcsak a helyreállítás-újjáépítés szempontjából voltak jelentősek, hanem azért is, mert munkaalkalmat jelentettek Szécsény község lakossága számára.

57 A vizsgált időszak hasonló problémái hogyan jelentkeztek Dorogon, milyen feladatokat, hogyan oldott meg a dorogi képviselőtestület, községi önkormányzat ? ! Egy hónappal a település végleges felszabadulása után már javában dolgoztak az aknaszedők (egy képesített aknaszedő és négy társa) ; a község, a határ elaknásítva. Munkájukért napi 100 pengő a fizetség. Ki fizessen ? - a kincstár vállalja-e a költségeket, vagy a község pénztárából fizessenek ? Még napjainkban is pusztít néha a háborúból visszamaradt robbanóanyag; ,,természetes"-nek kell hát vennünk, hogy 1947 októberében a képviselőtestület „az aknaszedés költségeire" (a két hónapon keresztül 264