Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

A vagyonleltár, vagyonmérleg (az értékek, a cselekvő vagyon - bevételek - és a községet illető tartozások számbavétele) tehát az alábbiak szerint alakult : Cselekvő vagyon 127 514 Ft 89 fill. Szenvedő vagyon Tiszta vagyon 85 530 Ft 23 f ill. Az alispáni jóváhagyó záradék - mint a forint bevezetése utáni első költségvetés esetében - még „elnéző" volt, azonban a hiány fedezetéről és a bevételi hátralék mielőbbi behajtásáról is a községnek kellett gondoskodni.

47 Dorog község háztartásának alakulásáról az első konkrét adatunk az 1947. április 28-i tisztújító közgyűlésen elfogadott 1946-1947. évi pótköltségvetés, melyben a szükséglet és a fedezet végösszege 58 947 Ft ; az egyes rovatok alakulását nem ismerjük. Azt tudjuk, hogy 26 202 Ft-t szántak a rendes, napi kiadások, 5 447 Ft-t szántak az átmeneti kiadások, ós 27 298 Ft-t szántak a háborús károk helyreállításával kapcsolatos kiadások fedezésére. A tervezett összegeket az alábbi bevételekből kívánták biztosítani: illetményadó 10 000 Ft állami adókból részesedés 25 000 Ft vigalmi adó 5 947 Ft palaszén megőrzési, ellenőrzési díjból 18 000 Ft A háborús károk helyreállítására fordítandó összeget a képviselőtestület a községi épületek (vágóhíd, hullaház, iskola, kultúrház, jegyzői lakás, szegényház) javítására, berendezésére, apaállatok beszerzésére, az apaállatoknak szánt istálló rendbehozására stb. akarta felhasználni.

48 Az 1947. augusztus 11-i rendes közgyűlésen elfogadott zárszámadás adatai jóval többet árulnak el Dorog község 1946-1947. évi gazdálkodásáról. Tudjuk, hogy 1946. augusztus l-ig a „B" és az adópengő volt a fizetési eszköz. Július 31-én a maradvány adópengő forintértéke 32 Ft 57 fillér. 1946. augusztus 1-től 1947. július 31-ig terjedő időre a bevétel 342 849 Ft 39 fill. kiadás 290 058 Ft 26 fill. maradvány 52 791 Ft 13 fül. Az indoklás hangsúlyozza a község érdekeinek figyelembe vételét, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ugyanezen a közgyűlésen határozta el a képviselőtestület a maradványból 35 000 Ft igénybevételét községi épületek további sürgős javítási-, helyreállítási munkáinak elvégeztetésére.

49 Az 1947. május 22-i rendes közgyűlés fogadta el Dorog község hároméves tervét, melynek megvalósítására előirányzott hitelkeret felhasználását még abban az évben megkezdték. Legfontosabb cél volt az egészségház újjáépítése, ivóvízzel ellátása, vízvezeték létesítése; iskolabővítés emeletráépítéssel, valamint házhelyek, lakóházak létesítése. A bányászok, ipari munkások, az egész község lakossága számára kényelmesebb, egészségesebb életet ígérő terv hitelkeretének felbontása: az első évben 60 000 Ft, a másodikban 70 000, a harmadikban 90 000 Ft-ot terveznek felhasználni. 262