Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

sa Szécsényhen.*

0 Igen kevés bevételt jelentettek még 1946-ban és a későbbi években is a községi közjövedelmek, adók, illetékek.

41 Megemlítendő, hogy Dorogon - hiányos adataink, forrásaink szerint - az általános, országos jellemző sajátságok mellett, minimális bevételt jelentett a községnek pl. a palaszedési jog megszerzése. A Magyar Állami Szénbányászati Részvénytársaság (MÁSZ RT) engedélye alapján minden kitermelt mázsa pala után egy forint szociális járulékot és 50 fillér ellenőrzési díjat kívántak szedni - erről határozott a képviselőtestület 1947 augusztusában.*

2 Hasonló ok miatt engedélyezte a képviselőtestület a piactéri bódék bérbeadását, újabbak építését.

43 valamint a községi bor- és húsfogyasztási adó, illetve sör- és szeszfogyasztási adópótlók kivetését, beszedését, ellenőrzését és kezelését tárgyaló új szabályrendelet alkotását, elfogadását.

44 Mezőgazdasági célokra alkalmatlan épületeknek a község számára juttatását kérte a képviselőtestület, amelyeket a község illetménylakások (tanítói, jegyzői, állatorvosi stb.) céljára kívánt hasznosítani.

45 A pénzügyi stabilizáció után a községek az első költségvetést az 1946-1947. gazdasági évre készítették. Erre és a későbbiekre is általában jellemző volt, hogy a bevétel-kiadás, illetve a fedezet-szükséglet csak pótköltségvetéssel, hitel, kölcsön felvételével, hiteltúllépóssel volt egyensúlyban tartható. A magyarázat, hogy általában a költségvetésbe beállított adóbevétel irreálisan magas volt, nem állt arányban az adóalanyok teherbíró képességével ; másrészt igen sok volt az előre nem látott kiadás, valamint gyakran fordult elő, a tervezett bevétel elmaradása. A Szécsény község képviselőtestülete által elfogadott 1946-1947. ела költségvetés (szükséglet, fedezet végösszege 106 826 Ft) néhány szembetűnő sajátossága : különösen magas az „igazgatás" költsége (személyi, dologi kiadások), 48 350 Ft, ennek ellenpontja a „közművelődés, egyház" területére tervezett összeg, 232 Ft. A kiadások fedezetére a legjelentősebb tétel a különböző adók (71 328 Ft) és a „vagyonigazgatás" rovaton belüli bevételek (19 241 Ft) - a már többségében bérbeadott ingatlanokból, illetékekből, juttatásokból stb. - Az 1947. május 22-i rendkívüli közgyűlésen 15 400 Ft bevételi többlet, 12 036 Ft kiadási szükséglet és 3364 Ft bevételi többletmaradvánnyal pótköltségvetés elfogadását kérte a képviselőtestület az 1946-1947. évre.

46 Ha a költségvetés említett adatait összevetjük az 1947. szeptember 4-i rendkívüli közgyűlésen elfogadott zárszámadás adataival, megállapíthatjuk, hogy a tervezett adóbevétel (71 328 Ft helyett 87 431 Ft 63 fillér) emelkedett, hasonlóképpen a „vagyonigazgatás" rovat tervezett bevétele is (19 241 Ft helyett 44 782 Ft 92 fillér) ; de pl. az „igazgatás" rovaton tervezett kiadás összege is (48 350 Ft helyett 65 357 Ft 78 fillér). A zárszámadás szerint az 1946-1947. évi háztartási alap tényleges alakulása : Bevétel 183 535 Ft 38 fül. Kiadás (készpénz) maradvány 5 655 Ft 57 fül. A bevételi hátralók összege (előző évről ?) 62 143 Ft 02 fül. A kiadási túlfizetés összege 110 Ft - fül. Összesen: 67 908 Ft 59 fül. Kiadási hátralók és bevételi túlfizetés összesen (előző évről ?) 41 984 Ft 66 fül. Hiány 25 923 Ft 93 fül. 261