Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

mag volt (ebből burgonya 425 q) és legalább még 710 q-ra lett volna szükség (ebből árpa 520 q).

13 Nem volt jobb a helyzet az igaerő, a gépi ellátottság terén sem. 1945 tavaszán 24 db igásállat, összesen 174 db haszon- és tenj'észállat volt Szécsényben ; az 1944. évi mennyiségnek kb. 7-10%-a. Megkezdték a hiányzó apaállatok számának megállapítását és pótlásukról való gondoskodást.

14 Egy használható gőzeke és 3 javítható traktor volt a községben, de az üzemanyag hiányzott. (A járásban 14 jó, 6 javítható traktor és 30 980 liter üzemanyag). 1945 május elejétől folyamatosan kapott a járás bizonyos mennyiségű üzemanyagot (benzin, petróleum, motorolaj), amelyet az igénylők között arányosan osztottak szét. A szovjet hadsereg lovak, üzemanyag, kölcsönzésével segítette a tavaszi mezőgazdasági munkát.

15 Igen nehéz volt a közellátási, beszolgáltatási gondok megoldása, a harcoló hadsereg és az ellátatlan polgári lakosság élelmezésének biztosítása. A főszolgabíró által 1945 tavaszán végeztetett felmérésből ismerjük, hogy Szécsényben a lakosság 45,04%-a volt ellátatlan; a járás lakosságának 36%-a. Népkonyha szervezésére sem Szécsényben, sem a járás területén nem került sor.

16 Igen mély pontról indult az új élet felé Dorog lakossága, a felszabadító harcok során súlyosan károsodott bányavidék is. A községet 1944. december 25-ről 26-ra virradó éjszaka foglalták el először a szovjet csapatok. 1945 január első napjaiban a széntermelés már megindult. A január 9-én kezdődött német támadás azonban ismét hadszíntérré tette a községet. Az álló harcok a település felszabadulásáig elhúzódtak. A villamos erőmű január 7-én megbénult, aminek következtében a tárnákat elöntötte a víz. - Március végén kezdődtek ismét a helyreállítási munkálatok. - A bánya az utolsó termelési nap után mintegy 120 vagon szénkészlettel rendelkezett. A bányatelep épületei, a lakóházak, a templom, a kórház is súlyosan megsérült.

17 Szécsény esetében az állatállományt, a terményfelesleget sújtó károsodás alakulásával foglalkoztunk kiemelten. Doroggal kapcsolatban pedig a szénmedence bányáinak károsodása, a széntermelés megindulásának nehézségei kerülnek első helyre. A dorogi szénbányák állapotára, a károsodás mértékére, a termelési nehézségekre következtethetünk a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság (SKB RT) igazgatóságának 1945. április 4-i tájékoztatójából. Eszerint ,,a dorogi—tokodi bányakerületben legjobb esetben 4-5 hét múlva számíthatunk egy minimális - naponkénti 350-400 tonnás - termeléssel." Ennek előfeltétele az, hogy a dorogi bánya centráléja újból „üzembe állíttassék". Ez a munkálat kb. 10-14 napot fog igénybe venni. „Ázott tárolt szénmennyiség kizárólag a centrale szénszükségletének biztosítására kell, hogy szolgáljon." - S ha bármi ok miatt a széntermelés szünetelne, a centrale szénnel való ellátását akkor is biztosítani kell, nehogy a bányák ismét víz alá kerüljenek.

19 Az 1945. május 19-i tájékoztató a termelés minimális emelkedéséről tanúskodik ; naponként 600 tonnát termelt ki 4120 munkás a bányakerületben. Az igen nagy mértékű termeléscsökkenés oka, a bányatechnikai akadályok mellett, a bányászok élelmezésének hiányossága, a nagymértékű mulasztás; betegség és „batyuzás" miatt .A dorogi villamosközpont javítása, a bányák víztelenítése eredményekónt - olvashatjuk a tájékoztatóban - remény van rá, hogy ,,év végével a bányakerület munkanaponként 2100 tonna szenet ki tud majd termelni".

19 A községet sújtó háborús kár nagyságáról, az 1945. évi tavaszi állapotokról a dorogi főjegyző által 1945 április közepén, az esztergomi járási főjegyzőhöz, beküldött helyzetjelentés, valamint a vármegyei gazdasági felügyelő által összeállított kimutatá255