Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

Németh Margit Zagyvapálfalva raktári munkásnő Szklenár Júlia Zagyvapálfalva öntvénytisztító Szeidl Margit Baglyasalja gépmunkásnő Szabó Mária Kisterenye raktári munkásnő Tóth Julianna Baglyasalja gópformázó Thomka Anna Baglyasalja gópformázó Tóth Anna Kisterenye gépmunkásnő Vilcsek Julianna Zagyvapálfalva gépmunkásnő

131 A bejáró munkásnők sorsa a helybenlakókhoz viszonyítva még elviselhetetlenebb volt. A 10-14 órás munkaidőt tetézte a gyalogosan, illetve vonattal megtett út a munkahelyig és vissza. Ugyanakkor, mint a fentiek mutatják nehéz fizikai munkát végeztek a munkahelyen is. Salgótarjánban 1932/1933 telén egy szellemi munkanélküli családfenntartó nő volt.

132 Külön számadatunk nincs arra vonatkozóan, hogy a nők közül az önálló keresettel rendelkezhetők közül hány nő volt munkanélküli. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni Acélgyára 1933-tól 1935. december 27-ig 426 dolgozót vett fel, melyből nő mindössze egy fő. (Marcsicsek Józsefnét munkahelyi takarítónak alkalmazták.) Ugyanezen idő alatt a Salgó Likőr és Rumgyár 19 leányt alkalmazott. A Salgótarjáni Acélgyár 1936-ban 10 leány felvételét biztosította.

133 1937-ben a Salgótarjánban dolgozó értelmiségből a nők létszáma az alábbi képet mutatja : Polgári fiú ós leányiskola 8 nő II. körzeti állami elemi fiúiskola 2 nő I. ker. állami elemi népiskola 2 nő Bánya 1 nő Bányai népiskola 2 nő Salgóbánya 1 nő Hungária Villamosság Rt. 1 nő Az üveggyár, a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár ós Vasöntöde Rt., valamint a Társadalombiztosítási Intézet nem alkalmazott női értelmiségit.

134 A gazdasági világválság alatt fokozódott a kizsákmányolás. Külön teher a bányászok számára a munkanélküliség, a keresetek 40-50 százalékos csökkentése, s a szigorúbb büntetési rendszer bevezetése. Csökkent a szénjárandóság is. Beszüntették a palahányóról való széngyűjtést, amivel főleg az asszonyok foglalkoztak.] 1934-től csak vasárnap volt szabad a szón válogatás, hétköznap csak a nyugdíjasok guberálgattak, azok közül is csak azok, akik engedéllyel rendelkeztek. 1931. február 26-án Róth Flóris a salgótarjáni bányaigazgató közzé tette rendelkezését, melynek értelmében minden társulati munkás bérét 10%-kai csökkenti, a túlműszakok 20%-os bérpótlókát beszünteti. A vasárnapi és ünnepnapi műszakért eddig fizetett 50% -os bérpótlékot 20%-ra csökkenti. A műszakonként! 20 filléres lakbórpótlékot a nem bányatelepi munkások részére 18 fillérre csökkenti. A családi pótlékot a feleség részére nem számolják el, csak a 14 éven aluli gyermekek kapnak műszakonként 2,5 fillért. A bányamunkások az üdülési szabadságot csak a teljesített munkanapokhoz arányosítva kapják. A szénjárandóságot 10%-kai csökkentik, az ehhez szükséges műszakok számát viszont 10%-kai emelik.

135 Ez a rendelkezés igen súlyosan érintette a bányászok családjának megélhetését. 1931 elején ,,. . . a salgótarjáni kerületben 1200 munkáscsaládtól vonták meg a csupán szárazkenyeret jelentő kereseti lehetőséget, míg a dolgozók bérét 10-25%-kai 239