Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

A nők helyzete az 1930-as években és a második világháború idején A megyében a nők foglalkoztatása az 1930. évi népszámlálás adatai alapján: az iparban foglalkoztatott nők száma 1420 fő, ebből Balassagyarmaton 268 fő, Salgótarjánban 410 fő. A nődolgozók száma a jelentősebb foglalkoztatási ágazatokat figyelembe véve az alábbi képet mutatja : Bánya 54 fő Vasgyártás, öntés 14 fő Vasedénygyártás 36 fő Gép- és kazángyártás 57 fő Üveggyártás 198 fő Szabóipar 224 fő Varrás 133 fő Mosás, vasalás 166 fő Vendéglős, szállodás 283 fő Fűszer- gyarmatárukereskedés 54 fő Posta-távírda 130 fő A salgótarjáni iparban foglalkoztatott nők munkahelyi beosztás szerinti megoszlása : A salgótarjáni bányánál foglalkoztatott 2723 fő segédszemélyzetből 36 nő. Az 1787 fős vasgyári (acélgyári) segédszemélyzetből 33 fő, a gépgyári 335 fős segédszemélyzetből 50 fő, a palackgyári 801 fő segédszemélyzetből 189 fő és az áramelosztói 85 fős segédszemélyzetből 9 nő. A nők műveltségi színvonalára vonatkozó adatokat a bányánál foglalkoztatott 54 dolgozóra vetítjük ki, azaz ezen keresztül mutatjuk be ; 4 középiskolát végzett 9 fő 6 elemit végzett 13 fő 4 elemit végzett 18 fő írni-olvasni tudó 4 fő csak olvasni tud 10 fő A bányászatban kereső nők közül : 9 fő 15-19 év közötti, 21 fő 20-39 év közötti, 20 fő 40-59 év közötti és 4 fő 60 évesnél idősebb.

130 1931 februárjában a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Bt.-nél dolgozó, de nem Salgótarjánban lakó munkásnők, munkahelyi beosztás szerint : Andó Gizella Baglyasalja gépmunkásnő Andó Ilona Baglyasalja gépmunkásnő Barna Júlia Zagyvapálfalva gépmunkásnő Fronyek Ida Pásztó raktári munkásnő Havrán Ferencné Gusztávakna munkásnő Kiss Miklós Erzsébet Baglyasalja munkásnő Miskei Erzsébet Zagyvapálfalva gépmunkásnő 238