Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

BEVEZETÉS Néhány szó a cigányság múltjából ,,Európa népei között egyszerre csak megjelent egy nép, igazság szerint nem tudhatta senki, hogy honnan . . . Elszéledt földrészünkön a hódítás vágyának jele nélkül, de egyszersmind annélkül is, hogy a letelepedésre engedélyt kért volna. Nem kíván leigázni senkit, de az alattvalóságot is megtagadja." így sommázza jöttüket - létüket Liszt Ferenc

1 Amikor egy olyan népcsoport Nógrád megyébe vándorolt, majd ott letelepedett, őseinek múltjából villantunk fel egy-két jellemző képet - akikről keveset tudunk mivel saját írásos történetük nincs, szükségesnek tartjuk történelmük néhány mozizanatát felidézni, melyek Európa országainak különböző forrásaiban maradtak fent. Eredetükön, nyelvük hovatartozásán sokat és sokan vitatkoztak történészek, nyelvészek. Hunfalvi Pál Magyarország ethnographiája című 1867-ben megjelent munkájában így ír a cigányokról: „Az ind-európai törzshöz tartoznak. Hogy KeletIndiának szanszkrit nyelvű lakosainak legközelebbi rokonai, azt nemcsak a nyelvük bizonyítja, hanem külsejük is mutatja. Micsoda esemény ragadta ki eredeti hazájukból, ismeretlen; azt sem tudni, hol és meddig barangoltak." Eredetüket illetően maguk a cigányok is tévhitben voltak, amikor Egyiptomot mondották őshazájuknak. (Ezt a tévhitet őrzi Angliában használt nevük - gypsis - egyiptomi. Az már kevésbé érthető, hogy a franciák miért csehországinak - bohémiens - nevezik a cigányokat. Az északi államokban tatároknak hívják őket, mivel a török birodalomból jöttek.) Legújabban általában az újgörög „anthigános" szóból eredő kifejezéssel illetik őket.

2 Ők magukat „rom"-nak - embernek - nevezik.

3 Vitás Magyarországon való megjelenésük éve is. Vannak, kik főleg névanyag alapján úgy gondolják, hogy már 700 éve léteznek Magyarországon. A szerzők többsége 1417 tájékát jelöli meg első előfordulásuk időpontjának.

4 A török birodalomból jött ismeretlen nép zarándokoknak mondotta magát, akiknek most keresztény hitük időleges elhagyása miatt kell Európa országait róniuk. Magyarország csak tranzitállomás volt az első csoportoknak, hamarosan Nyugat-Európa különböző országaiba kérik bebocsátásukat, felmutatva Zsigmond király menlevelét, s ahol már Zsigmond hatalma nem érvényesül, ott őt jelölik meg vándorlásuk okául, terjesztve azt a legendát, hogy hitük időleges elhagyása miatt Zsigmond vette el országukat - ezért vándorolnak. Útjukra pápai menlevelet szereznek. Európa lakói eleinte barátságosan fogadják a vándorlókat, akiket adományokkal látnak el, barátságosan megvendégelik őket. A török birodalomból Magyarországon át érkező csoportok szűnni nem akaró áramlása gyanút keltett Európa népeiben. A gyanújuk - ami egyik oka üldöztetésüknek -, török kémeknek tartották őket. Bologna városa már 1422-ben megtagadja bebocsájtási kérelmüket. Más városok elűzik őket. Európa túlnépesedett országai nem tartanak igényt az új jövevényekre sem úgy mint új jobbágyok, sem úgy mint városi polgárok. A magántulajdonhoz való hozzáállásuk sem nyeri meg a meglátogatott vidékek lakóinak tetszését. Éppen ezért a cigányokat, kiknek eredetét, de biztos úticéljukat sem ismerik, hamarosan nem ájtatos vezeklőknek, hanem a távoli veszedelem - a török előhírnökeinek tartják. Csak idő kérdése, hogy Nyugat- és Észak-Európában meginduljon kíméletlen üldözésük.

5 Egészen másképp alakult sorsuk Magyarországon. Míg Nyugat-Európában csak sejlett a török veszedelem, addig Magyarország közvetlen szomszédságába került a töröknek. Az érthető, hogy ,,az ember - s mindenek előtt a kézműveshiány -, a hadi158